Amikor azt az adatot olvassuk, hogy egy amerikai közvélemény-kutatás 1179 válaszadójának bő háromnegyede felelt nemmel a kérdésre, hiányzik-e neki az NBA, nehezen ocsúdunk. Hiszen nálunk még az a kép él, hogy az egész tengerentúl megőrül Michael Jordanék utódaiért is. Ám a jelek szerint a kosárlabda annyiban a jégkorong sorsára jutott, hogy sokkal kevésbé népszerű már a tengerentúlon, mint az igazán speciális helyi amerikai futball, vagy a baseball. E sportágak major ligáinak (NFL, MLB) az esetleges elmaradása minden bizonnyal sokkal nagyobb felháborodást váltana ki az ottani közvéleményben, mint az NBA-beli purparlé.
Egyébként tavasszal az NFL-nél is fennállt a lockout, a kizárás veszélye, de többek között egy legendás közvetítő szakembernek, George Cohennek köszönhetően kiegyezett a liga a tojáslabdás játékosokkal. Ezt egyébként maga Barack Obama elnök is megemlítette a kosarasok előtti követendő példaként, a jelek szerint hasztalan.
Mint ismert, a legutóbbi hírek szerint az elhúzódó bérvita miatt december 15-ig minden mérkőzést töröltek az NBA-ben, a játékosokat képviselő szakszervezet (NBPA) pedig bírósághoz fordult, trösztellenes pert indítva a klubtulajdonosok ellen Minnesota és Kalifornia államban, hangsúlyozva: a lockout illegális és árrögzítésre irányuló szervezett bojkott, amely gátolja a szabad kereskedelmet, és a liga utolsó ajánlata megfosztaná a játékosokat a szabadpiaci feltételektől.
Talán kevesen tudják, hogy bizonyos John Conyers, Michigan állam kongresszusának demokrata párti tagja már az NFL lockout-veszélye kapcsán felvetette idén márciusban, hogy vonják meg a futball-ligától az 1961-ben adományozott trösztellenes mentességet. A politikus arra hivatkozott, hogy sok profi és egyetemi sportnak nincs ilyen lehetősége, azt viszont nem reklámozta, hogy az összes major ligának – NFL, MLB, NBA, NHL – van. Ez azt jelenti, hogy a csapatok egységként, a ligán keresztül tárgyalhatják meg televíziós és egyéb kereskedelmi szerződéseiket.
Végül a trösztös téma a tojásfociban nem került terítékre, a palánkok alatt viszont igen, nehezen megjósolható, milyen végeredménnyel. Hogy néhány pénzügyi adatot is citáljunk, az NBA állítja, a 30 csapatból 22 (a Forbes magazin szerint csak 17) összesen 300 millió dolláros veszteséggel zárta az elmúlt idényt, de ezt a játékos-szakszervezet kétségbe vonta. A tulajdonosok és a liga 45 millió dollárban határozná meg a bérmaximumot a jelenlegi 58 millió helyett, ez az összeg bő negyedszázada, 1984-1985-ös szezonban 3,4 millió dollár volt. Az NBA bevétele az előző szezonban 4,2 milliárd dollárra rúgott, ebből a játékosok 57 százalékot kaptak, s most lemennének 52-re, de tulajdonosok fifty-fiftyt akarnak.
Az idény eredetileg november 1-jén indult volna, s David Stern NBA-főigazgató szerint a kosarasok kompromisszuma esetén december közepétől még mindig lenne esély egy 82-ről 72 meccsesre rövidített alapszakaszra. A perrel ez az esély elszállni látszik. A játékosok eligazolhatnak külföldre (zömmel európai csúcsligákba), esetleg Kobe Bryantékhoz hasonlóan föld körüli haknira indulnak. Őket nem a trösztellenes jogszabályok érdeklik, hanem a játék és a pénz.
