A Showtime televíziós csatorna találta ki, hogy össze kéne ereszteni a hivatásos ökölvívás egyik jelenlegi legérdekesebb kategóriája, a nagyközépsúly (bő 76 kg) hat menőjét, döntsék el egymás között, ki napjaink legjobbja. A gondolatot tett követte, s bő két éve, 2009 októberében elindult a Super Six (Szuper Hatos) vetélkedés három amerikai, Andre Ward, Andre Dirrell, Jermain Taylor, valamint a dán Mikkel Kessler, a német-örmény Arthur Abraham, valamint az angol Carl Froch között. A sorozatot buktatók övezték, először az indiszponált Taylor esett ki, aztán az Abraham által állj után kiütött Dirrell, majd szemsérülése miatt Kessler. Beugrott egy-egy vesztes meccs erejéig az amerikai Alan Green és a jamaicai Glen Johnson, miközben gyakorlatilag egyetlen ember nyújtott folyamatosan jó teljesítményt: Ward. Felülmúlta Kesslert (ezt még vitatni lehetett), leiskolázta Greent, ezután beiktatott egy, a sorozatba nem tartozó, magabiztos WBA-címvédést az ausztrál–kameruni Sakio Bika ellen, majd az elődöntőben Abrahamot, a mostani fináléban pedig a WBC-világbajnok Frocht is simán kipontozta (kétszer 115-113 és 118-110) Atlantic Cityben.
– Megvalósítottam a tervemet, nyugodt voltam végig, nem adtam esélyt Frochnak – nyilatkozta diadala után Andre Ward. – Őszintén szólva azt gondoltam, riválisom nem lesz ilyen lassú, de úgy lehetetlen meccset nyerni, hogy szabadon hagyom az államat az ütésekre.
Az amatőrök között a 2004-es athéni olimpiát félnehézsúlyban megnyert amerikai kiválóság veretlensége megőrzésével a nagyközépsúly világszervezetektől független ranglistájának élére állt. Balzsay Károlytól, a WBA „rendes” világbajnokától (hiszen Ward szuperbajnoki státuszt élvez ugyanennél a társaságnál) azt kérdeztük, véleménye szerint jogosan-e.
– Ez nem lehet kérdés, hiszen végig verte a kategória komplett élmezőnyét – kezdte a magyar bunyós, aki „civilben” a Vasas amatőr szakosztályának ügyvezető igazgatója. – Minden meccsén dominált, most pedig talán a legjobb formáját mutatta. Froch viszont legrosszabbat, noha én előtte arra tippeltem, hogy meglepheti az amerikait. A pontozás kapcsán a két szoros eredményt nem is értem, a 118-110 áll a legközelebb a valósághoz.
– A kategória élcsoportjából az IBF-bajnok Lucian Bute, az ön korábbi nagy amatőr riválisa azt nyilatkozta, szívesen megmérkőzne a Super Six győztesével.
– Én viszont azt ajánlanám neki, hogy ne kapálódzon, maradjon Kanadában és menjen a biztosra, a most látott Ward ellen nincs semmi esélye.
– És mondjuk önnek, ha elvonatkoztatunk különböző sérüléseitől, amelyek akár karrierje folytatását is megakadályozhatják?
– Próbálok reálisan fogalmazni: elismerésre méltó vadászpilótának lenni, de azért az űrhajósok az igaziak. Utóbbiból akad a súlyomban három-négy, a legjobbjuk Andre Ward. Én egészségesen is inkább csak vadászpilóta vagyok.
