Sejtettük, hogy 7-2 és 8-1 után a Volán nem fog nyerni kilenc góllal idehaza, mondjuk 11-2-re, de összességében izgalommentes győzelemben bíztunk. Mindhiába. A Fehérvár tegnap mélyen tudása alatt játszott, s ha őszinték akarunk lenni, nem érdemelt győzelmet.
Hokis alaptétel ugyanis, hogy amelyik csapat kettős emberelőnyben nem tud gólt ütni, az ne álmodjon nyerésről. Nos, a magyar együttes kedd este kétszer is megkapta ezt a nem túl gyakori esélyt, de egyszer sem tudott élni vele. Először a találkozó derekán, a 30. és a 31. percben majdnem teljes két percen át, majd a harmadik harmad hajrájához közeledve. A Fehérvár azt sem tudta kihasználni, hogy az ellenfél első számú kapusa, Lamoureux a 38. percben megsérült. Noha a hazaiaktól Chad Klassent kétperces büntetéssel sújtották a bírók az eset után, a csatár vétlen volt, az egyik szlovén hátvéd lökte rá őt saját kapusára. Miként az első meccsen, ezúttal is a harmadik számú portásnak, Bohnak kellett a Ljubljana ketrece elé állnia, mert a második számú hálóőrt, Pintaricot az emlékezetes, Salzburg elleni meccsen eltiltották.
A Ljubljana a 7. percben szerzett vezetést, az 50.-ben növelte az előnyt 2-0-ra, Mihály Árpád szépítése az 56. percben későn jött. Noha, az utolsó percben Munro kapus lekorcsolyázott, de hat az öt ellen nem tudott egyenlíteni a Volán, s így kikapott 2-1-re.
Kevin Primeau, a Fehérvár kanadai vezetőedzője éveket öregedett a meccsen, kissé fáradtan, de legalább bizakodva értékelt: „Egyszerűen nem ment. Hiányzott a lendület, hiányoztak a minőségi lövések, a kettős emberelőnnyel sem tudtunk mit kezdeni. Nagyon keserű élmény a vereség, de a párharc nem ért véget. Előzetesen is úgy kalkuláltunk, hogy egyszer mindenképpen nyerni kell Ljubljanában, hát ez a helyzet állt elő a lehető legélesebben. Még semmi sincs veszve, hiszem, hogy továbbjutunk.”
Jégkorongban az utolsó percben is meg lehet fordítani a meccset, így valóban, nincs lefutva a párharc, de immár nem lehet hibázni.
