Az MKB Veszprém úgy eshetett volna ki a férfi BL B csoportjából, ha az utolsó fordulóban kikap az Atletico Madridtól, a Füchse Berlin legyőzi a Silkeborgot, a Kielce pedig döntetlenre megy a Csohovszki Medvegyivel. Nos, a berliniek 25-22-es hátrányból fordítva csikarták ki a 28-27-et, amihez az is kellett, hogy a dánok utolsó, érvényesnek tűnő gólját érvénytelenítsék, a lengyelek és az oroszok egészen a 26-26-os végkifejletig gyötörték egymást, a veszprémiek pedig mínusz ötről, lét és nemlét határán billegve kezdték a hajrát. Ám végül úgy nyertek 28-27-re, hogy Uros Vilovszki az utolsó minutumban, a duda pillanatában vágta be a győztes találatot. Ami nem pusztán továbbjutást, hanem mindjárt második helyezést is ért a csoportban. Nem csoda, hogy a legutóbbi hazai vereség alkalmával kritikus hazai publikum tombolva ünnepelt, feledve, hogy a rivális több klasszisát otthon hagyta, Sterbik Árpád, a Veszprémből Spanyolországban igazolt kapus pedig percek után kiszállt térdsérülése miatt. Az eufória csitultával Mocsai Lajos vezetőedzőtől azt kérdeztük:
- A drukkerek általában végletekben gondolkodnak, azaz vereség esetén minden rossz, győzelem alkalmával minden jó. Most, az elmúlt hetek hányattatásai és a révbe érkezés után mi is intézzük el az egészet azzal, hogy most már minden jó?
- Bízom benne, hogy ezzel a győzelemmel a holtponton is túljutottunk. Hiszen nemrég három részre szakadt, nem az ország, hanem a csapatunk, mert az Európa-bajnokságon a magyar, a szerb és a horvát válogatottba is adtunk játékosokat. Aki valaha is foglalkozott a sporttal, az tudja, hogy ilyen szituációban törvényszerűen bekövetkezik az egy-két hetes holtpont, ezt mi is megszenvedtük. Ezen a héten tudtunk először úgy dolgozni, ahogyan ilyen feladatra készülve szükséges, meg is lett az eredménye.
- Akkor is ugyanezt mondaná, ha az utolsó gólt nem lövi, hanem kapja a Veszprém, hisz a győzelem elképesztő izgalmak közepette született meg?
- A Bajnokok Ligája hihetetlen tempójú, rohanó üzletté is vált. Mi ebben a forgatagban kikaptunk a szinte komplett lengyel, majd orosz válogatottól, most pedig nyertünk. Itt már minden forduló egzisztenciális és szakmai sikert és bukást tartogat, ilyenkor az eredményt vagy eredménytelenséget nem szabad sem túl-, sem alulértékelni. Én legalábbis mindig igyekszem páros lábbal a földön állni.