Mincza-Nébald Ildikó a kinevezéséről még nem beszélt Kulcsár Győzővel – aki azért adta vissza a szövetségi kapitányi megbízatást, mert a vívószövetség nem jelölte őt a Magyar Olimpiai Bizottság tagjai közé. Mint az ügyről fogalmazott: „akármennyire is tiszteletben tartom az eredményeit versenyzőként és edzőként, erre a hirtelen felindulásra aludnia kellett volna egyet. Külön kellett volna választani a MOB-tagsági kérdést és azt, hogy ő a szövetségi kapitány. Az ő feladata az, hogy olimpiai kvalifikációt szerezzenek a versenyzők. Nem biztos, hogy jó döntés volt ez a részéről, kicsit elhamarkodottnak érzem. Ez nem olyan hiúsági kérdés, amit a szakma elé kell helyezni.”
A női válogatott nagy része viszont Kulcsár Győző tanítványa és ő edzőként tovább folytatja a szakmai munkát. Erről Mincza-Nébald Ildikó ezt mondta: „Együtt kell dolgoznunk, de ezzel nem lesz gond, mert közös a célunk. Leülök vele, és elmondom, nem szabad, hogy bármilyen konfliktus közénk álljon. A vívásnak arra van szüksége, hogy nyugodt, békés körülmények között, a célt látva tudjunk közösen dolgozni. Rossz időben, rosszkor jött a felfordulás.”
Mincza-Nébald Ildikó kitért Nagy Tímeára is, aki visszalépett Kulcsár javára a MOB-tagságtól, amivel Mincza nem ért egyet: „Nem ő tehetett arról, hogy Kulcsár Győző visszalépett, nem őmiatta történt az egész. Úgy gondolom, neki ki kellett volna tartania a céljai mellett.”
„Korábban még olyan terveim is voltak, hogy folytatom a vívást, és megpróbálok kijutni Londonba, de az élet közbeszólt„ – mondta a frissen kinevezett szakvezető, akit a hétvégi Westend Grand Prix versenyen kért fel Kamuti Jenő, a vívószövetség szakmai alelnöke. „Gyorsan kellett döntenem, hiszen ez az utolsó hónap az olimpiai kvalifikációs versenyekből, és nagyon nehéz helyzetben van a szakágunk. Ezért, és ennek ellenére is vállaltam. Egy kis békét kell teremtenem, hogy a versenyzők nyugodt felkészüléssel eredményesen tudják teljesíteni a hátralévő két versenyt. A kinevezésem az olimpiai ciklus végéig szól. Összeállítom a felkészülési terveket, a vezetőedzőkkel egyeztetve összeállítom a csapatokat.”
Szerinte a legnagyobb a probléma a női csapat helyzete: „A 12. helyről várják a folytatást, és olyan csapatokat kellene megelőznünk, mint az orosz vagy a koreai válogatott, ami nagyon nehéz feladat. A négybe, kettőbe kellene kerülnünk, de ez még nem sikerült az elmúlt 11 hónapban. Bízom a lányokban, az utolsó pillanatig sem szabad feladni. Ehhez simogatni kell a lelküket, hiszen túl sok vihar volt körülöttük. Kicsit könnyebb a feladatom azzal, hogy én is nő vagyok, sokukkal még együtt is versenyeztem.”
A pekingi olimpia egyetlen magyar vívóérmét szerző Mincza hiszi, hogy lesz dobogós hely Londonban is: „Lennie kell, hiszen többen nyerhetnek. Ilyen Szilágyi Áron kardozó, Mohamed Aida tőrvívó, a női tőrcsapat, Szász Emese párbajtőröző, Imre Géza és Boczkó Gábor is. Mindannyian éremesélyesek lehetnek.”
