Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára erről a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi karának (TF) csütörtöki szabadidősport-konferenciáján beszélt. „Mivel az egyesületek lassan reagálnak a tavaly, Európában elsőként Magyarországon bevezetett rendszerre, előfordulhat, hogy meghosszabbítjuk az igénylési időszakot” – mondta az olimpiai bajnok úszó. Hozzátette: a TAO várhatóan az iskolai sportszükségletek 80–85 százalékát képes fedezni. „Itt kell megemlíteni, hogy a profi klubok igénybe vehetik a TAO-t, amennyiben létesítményeiket az idő húsz százalékában a szabadidősport vagy diáksport rendelkezésére bocsátják” – mondta Czene.
A tanácskozást megnyitó kerekasztal-beszélgetésen Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára hangsúlyozta: mivel a civil szféra megosztott volt, szükségessé vált a MOB keretében összefogni a sportirányítást, melybe a szabadidősport szakmai tagozatként kapcsolódik, és vezetője, Monspart Sarolta a MOB alelnöke is egyben. Szalma László, a TF docense hozzátette, hogy a rendszeres mozgás megszerettetéséhez kiemelten fontos a TF-ről kikerülő tanárok nevelő szerepe.
A Szabadidősport helye a Nemzeti Sportstratégiában című előadásában Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke elmondta, hogy Magyarországon éppen Budapest áll a legrosszabbul sportinfrastruktúra terén. „Míg az Európai Unió lakosságának 40 százaléka sportol, nálunk az emberek 77 százaléka mozgásszegény életmódot folytat, és miközben például Ausztriában a lakosok 57 százaléka tagja valamilyen sportegyesületnek, itt ez az arány csak 8 százalék – jelentette ki a fideszes politikus. – A januárban életbe lépett sporttörvénybe foglalt legfontosabb változások közül kiemelném a szabadidősport betagozódását a MOB-ba, a normatív finanszírozást felváltó, pályázati formában működő programfinanszírozást, továbbá a pontos nyilvántartást elősegítő Nemzeti Sportinformációs Rendszert. A TAO révén egy év alatt 24 milliárd forint áramlott a sportba, ez az összeg főként az utánpótlás-nevelést és létesítményfejlesztést szolgálja.”
Bánki Erik hozzátette, hogy szeptemberben bevezetik a mindennapos testnevelést, a heti öt órából háromra délelőtt, kettőre pedig délután kerül majd sor, utóbbiak kiválthatók edzéseken való megjelenéssel. A tervek között szerepel a diákolimpiai rendszer visszaállítása is. A sportvezetés célja a rendszeresen sportolók arányát a jelenlegi 9-ről 15, tíz éven belül pedig 20 százalékra növelni.
A konferencia további előadói között szerepel Monspart Sarolta, Kovács Antal olimpiai bajnok cselgáncsozó, Bakanek György, a MOB orvosi bizottságának tagja és Kocsis Árpád, a Budapest Sportiroda vezetője is.
