Ledarálta Ukrajnát a magyar csapat

Második mérkőzését is megnyerte a magyar válogatott a Ljubljanában zajló jégkorong divízió I/A-s világbajnokságon.

2012. 04. 16. 13:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Az álmok szülik a célokat”

----

Már nem csupán mosolyogva, elégedetten korcsolyáztak le a jégről a magyar játékosok az Ukrajna elleni 3:1-es győzelem után, egy-egy diadalmas csatakiáltás is kiszakadt belőlük. Nem véletlenül, két forduló után két győzelemmel állnak a divízió I/A-s jégkorong-világbajnokságon.

„Csodálatos a közönségünk, ismét hazai pályán játszottunk, amit már-már el is várunk. Köszönet a szurkolóinknak a fantasztikus hangulatért. A meccs végén mutatkozott meg a csapat ereje, kaptuk a kiállításokat, az egyikből gól is született, de nem roppantunk meg, mentünk tovább előre” – beszélt a magyar csapat legjobbjának választott Vas János arról, mennyire fontos a szurkolók biztatása.

Ladányi Balázs öreg rókaként viszont már a mámor pillanatában is igyekezett hideg fejjel értékelni az eddigi sikert: „Nem szabad álmodoznunk, a magunk dolgával kell törődünk. Megyünk tovább. Ha rajtam múlna, a szállodánkban felszámolnám a telefon- és internetkapcsolatot, hogy senkit se szédítsenek meg a hízelgő hírek és üzenetek.” Saját teljesítményéről így beszélt: „Amíg akad más a csapatból, aki gólt szerez, addig nem gond, hogy az én lövésemnél a vasról kifelé pattan a korong.”

Bálizs Bence, a mérkőzés egyik hőse fél órával a meccs lefújása után olyan higgadtan fogadta a gratulációkat és értékelte a meccset, mintha ő lenne a rangidős a csapatban, s nem élete első világbajnokságán szerepelne. „Amikor a múlt hét csütörtökön a kapitány közölte velem, hogy én fogok védeni, két nap is eltelt, mire felfogtam. Emlékszem, aznap amikor elmentünk vacsorázni, s a fizetéskor a pincér visszaadott, meg sem tudtam volna számolni a pénzt. Aztán szép lassan minden a helyére került. Nekem a ráhangolódásnál kell még érnem, amikor felmegyünk a jégre, akkor már nem izgulok. Végtére miért kellene? Csak a dolgomat teszem” – mesélt arról, milyen előzmények után lett a válogatott első számú kapusa. A közeljövőről így szólt: „Én merek álmodozni, mert az álmok szülik a célokat, amelyeket el kell érni.”

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.