„Az álmok szülik a célokat”
----
Már nem csupán mosolyogva, elégedetten korcsolyáztak le a jégről a magyar játékosok az Ukrajna elleni 3:1-es győzelem után, egy-egy diadalmas csatakiáltás is kiszakadt belőlük. Nem véletlenül, két forduló után két győzelemmel állnak a divízió I/A-s jégkorong-világbajnokságon.
„Csodálatos a közönségünk, ismét hazai pályán játszottunk, amit már-már el is várunk. Köszönet a szurkolóinknak a fantasztikus hangulatért. A meccs végén mutatkozott meg a csapat ereje, kaptuk a kiállításokat, az egyikből gól is született, de nem roppantunk meg, mentünk tovább előre” – beszélt a magyar csapat legjobbjának választott Vas János arról, mennyire fontos a szurkolók biztatása.
Ladányi Balázs öreg rókaként viszont már a mámor pillanatában is igyekezett hideg fejjel értékelni az eddigi sikert: „Nem szabad álmodoznunk, a magunk dolgával kell törődünk. Megyünk tovább. Ha rajtam múlna, a szállodánkban felszámolnám a telefon- és internetkapcsolatot, hogy senkit se szédítsenek meg a hízelgő hírek és üzenetek.” Saját teljesítményéről így beszélt: „Amíg akad más a csapatból, aki gólt szerez, addig nem gond, hogy az én lövésemnél a vasról kifelé pattan a korong.”
Bálizs Bence, a mérkőzés egyik hőse fél órával a meccs lefújása után olyan higgadtan fogadta a gratulációkat és értékelte a meccset, mintha ő lenne a rangidős a csapatban, s nem élete első világbajnokságán szerepelne. „Amikor a múlt hét csütörtökön a kapitány közölte velem, hogy én fogok védeni, két nap is eltelt, mire felfogtam. Emlékszem, aznap amikor elmentünk vacsorázni, s a fizetéskor a pincér visszaadott, meg sem tudtam volna számolni a pénzt. Aztán szép lassan minden a helyére került. Nekem a ráhangolódásnál kell még érnem, amikor felmegyünk a jégre, akkor már nem izgulok. Végtére miért kellene? Csak a dolgomat teszem” – mesélt arról, milyen előzmények után lett a válogatott első számú kapusa. A közeljövőről így szólt: „Én merek álmodozni, mert az álmok szülik a célokat, amelyeket el kell érni.”
