„Sajnálom, hogy nem volt képernyőn a fehérorosz–magyar meccs. Ugyan sokan nem értettek egyet ezzel a törökországi felkészülési találkozóval, de szerintem igenis szükség volt rá, játszani kellett. A helyszín ideális volt, az ellenfél is megfelelő, hisz tőlük legutóbb 5-2-re kikaptunk, nem érdemes a mostani FIFA-helyezésüket nézni, nagyon jó a futball és a játékosállomány Belaruszban” – mondta Mészöly Kálmán.
„Hagi mondta nekem nemrég, hogy ez a mai román válogatott gyengébb a korábbiaknál. Ugyanakkor egykori védőként féltem a mieinket, óriási feladatuk lesz védekezésben a románok ellen, ebben nagyot kell javulni. Ehhez pedig nem kell a közönség, a játékosoknak egymásra kell figyelniük a pályán, jobban kell koncentrálni. Minden bántó szándék nélkül: nálunk három középhátvéd is volt a kezdőben egykor, most meg keresni kell a megfelelő középső védőket; emellett hátul az összeszokottság roppant fontos” – emelte ki a védelem döntő szerepét.
A másik rivális esetében az edzőkérdést pendítette meg: „A törökök ellen fontos szempont lesz az ellenfél kispadja: náluk, ha nem szeretik szívből a szövetségi kapitányt, az óriási hátrány a játékban. Két borzasztóan nehéz vb-meccsünk lesz, de ha megfogjuk a három pontokat, ki lehet jutni a brazíliai világbajnokságra.”
„Bízom benne, hogy mégiscsak lehet változás a magyar–román meccsig a FIFA zárt kapus ítéletében, talán érvényesíthető addig a sportbírósági fellebbezés. Ha mégsem, akkor a válogatott ezúttal gyakorolhatta a néző nélküli körülményeket. Megjegyezném, rendkívül barátinak érzem a román szurkolótábor hozzáállását a nemzetközi szankcióhoz, maximálisan mellettünk állnak. Egész pályafutásom alatt egyszer sem játszottam zárt kapus mérkőzést” – bizakodott Mészöly Kálmán.
