Fradi-diadal és hazai füttykoncert

Az NB I. utolsó fordulójának rangadóján a Ferencváros 3–2-re legyőzte Fehérváron az edzőcsere előtt álló (?) Videotont.

Ch. Gáll András
2013. 12. 08. 17:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 3. percben Busai szinte az alapvonalról bombázott kapura, Calatayud szépen védett. Túl nagy feszültség nem uralkodott a pályán, pedig mindkét csapatnak életbevágóan fontos lett volna a győzelem.

A 13. percben Ionescu kapott pazar labdát a jobb szélen, beadását Busai közelről a jobb sarokba kotorta. 0–1.
Sokunkban felrémlett az április 24-én, ugyanitt játszott Ligakupa-döntő, amelyet 5–1-re a zöld-fehérek nyertek meg a Videoton ellen – akkor még Ricardo Moniz szakmai irányításával...

A 26. percben jókora lesgóllal egyenlített a Videoton. Vítor Gomes 25 méterről gyengén rászúrta, a – harmadmagával – lesen álló Nikolics rámozdult a labdára, de lyukat rúgott, talán nem is súrolta a labdát, ezzel viszont annyira megzavarta Jovát, hogy a labda becsorgott a jobb sarokba. 1-1. (Fülöp Márton, a 24-szeres válogatott kapus hetek óta a Népligetben edz, Jova újabb melléfogása egyre valószínűbbé teszi a rutinos hálóőr leigazolását a téli szünetben.)

A 43. percben egy Vidi-szabadrúgás után Brachi labdája a bal kapufát horzsolva hagyta el a játékteret.
A két, talán legnagyobb költségvetésű magyar klub rangadója silány első félidőt hozott.

Az 51. percben szöglet után Juhász fejesét Jova lábbal hárította, a felpörgő labda a léc tetejéről pattant szögletre.

Máté Csaba, a Ferencváros megbízott edzője:
- Minden játékosunknak felhívtuk a figyelmét, mekkora jelentősége van ennek a mérkőzésnek, győznünk kellett ahhoz, hogy maradjon reális esélyünk az Európa-liga-helyezésre. Motiváltan kezdtünk, hamar vezetést szereztünk, ez feldobta az önbizalmunkat. Az egyenlítésük után sem estünk pánikba, s a két gyors gólunk után eldőltnek tűnt a meccs. De a Vidi játékosai bármikor meg tudnak villanni, izgalmas lett a hajrá. A sors most valamit visszaadott abból, amit eddig elvett tőlünk. Reméljük, egy jó téli felkészülés után még jobb tavasz jön. Hogy kivel, az a vezetőség dolga. Hogy maradok-e pályaedző? Attól is függ, hogy ki lesz az edző. Jól érzem magam a Fradinál. Busai Attila játéka szinte kényszer volt, hiszen nem sok játékos állt a rendelkezésemre. Rengeteget fejlődött az elmúlt hetekben.

José Gomes, a Videoton edzője:
- Ha én lettem volna a szurkolók egyike, én is hasonlóan reagáltam volna, hiszen a mai eredmény gyenge volt. Úgy készültünk, hogy offenzív, támadó jellegű futballt játszunk. Nem titkolhatjuk el, hogy nehéz pillanatokat élünk át. A játékosaink nem gépek, hanem érző emberek. Voltak eladott labdák, rossz döntések, és ahogy az idő fogyott, egyre idegesebbek lettek a játékosok. Ez mindenkivel előfordul, a játékossal, az edzővel, hétköznapi emberekkel, akik nem fociznak, azokkal is. Senki nem mondta a játékosoknak, hogy ne támadjanak... Hála Istennek, a legjobb pillanatban jön a szünet. A szezon mélypontja eddig a kupából történő kiesés volt. Semmi sem véletlenül történt, végig kell elemeznem a történteket. Nem keresek mentségeket. Megvan az erőnk, megvan a minőség a keretben, nem akarok magyarázkodni. Amit tudok, az a következő: én vagyok erre a feladatra a megfelelő ember. Pontosan tudom a céljainkat, és tudom, mi kell a céljaink eléréséhez. Nem azért jöttem ide, hogy felvegyem a pénzt, és lelépjek. A szezon elején vállaltam, hogy bajnokok akarunk lenni, ha úgy tetszik, a guillotin alá tettem ezzel a fejem.

 

Az 55. percben Jenner beadását a roppant aktív Busai nyolc méterről mellé fejelte.

A 60. percben Csukics labdája rejtélyes körülmények között eljutott Bödéhez – nem volt les –, és a madocsai tank 14 méterről a bal sarokba ágyúzott. 1–2.  Bődületes védelmi hiba volt.

A 63. percben Böde futotta le a Vidi bal oldali védelmét, középre adott, és Jenner az ötösről a hálóba helyezett. 1–3. Szánalmas produkciót nyújtott a Videoton védelme. Egyre jobban közeledtünk a Ligakupa-döntő eredményéhez...

José Gomes kettős cserével próbálta menteni a menthetőt, levitte az utóbbi hetekben maga alá került Kovács Istvánt, a játékmestert is. A 69. percben Stopira beadása mindenki előtt elment, Nikolics hatalmas helyzetben az égbe küldte a labdát. Egyre paprikásabb volt a hangulat, Zé Luis letaposta Besics cipőjét, kapott érte egy sárgát, de Csukics is, mert kakaskodott.

A 76. percben Brachi adott be szabadrúgást jobbról, Vinícius eldőlve a jobb sarokba kanalazta a labdát. 2–3.

A 82. percben irtózatos tűzijáték alakult ki a Fradi-kapu előtt, a végén Oliveira óriási helyzetben keresztbe ellőtte a labdát.

A 88. percben Zé Luis három lépésről, patyolattiszta helyzetben mellé fejelt, a labda kívülről súrolta a bal kapufát. Ilyen helyzetet nem lehet kihagyni... Vagy mégis?

Most már egész jó volt a meccs, no de az az első félidő... Aztán Andó-Szabó lefújta a meccset, a vendégjátékosok örömükben a földre vetették magukat, a hazai közönség pedig tüntetett a játékosok és José Gomes edző ellen, ekként minősítve a Videoton játékát: „Ku...a gyenge!” Gomes, go home!

Videoton–Ferencváros 2–3 (1-1)
Sóstói Stadion, 5000 néző, v.: Andó-Szabó Sándor
G.: Vítor Gomes (26.), Vinícius (76.), ill. Busai (13.), Böde (60.), Jenner (63.)
Videoton: Calatayud - Brachi, Juhász, Vinícius, Stopira (Filipe Oliveira, 78.) - Caneira, Vítor Gomes (Kleinheisler, 65.) - Nildo, Sándor, Kovács I. (Zé Luis, 65.) - Nikolics.
Ferencváros: Jova - Jovanovics, Mateos, Besics, Bönig - Busai, Gyömbér, Csukics - Ionescu (Diallo, 80.), Böde, Jenner (Valpoort, 89.).

 

 


Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.