A Benfica piros klubzászlójával lefedett koporsót, melyet egy fekete limuzin szállított a stadionba közép-európai idő szerint fél három után néhány perccel, a játéktér közepén rövid időre egy aranyozott talapzatra állították. Ezt követően az autó körbegurult a koporsóval, miközben a lelátón a szurkolók – dacolva az esővel – a futballista arcképét ábrázoló zászlókat lobogtattak, piros füstgránátokat gyújtottak és a portugál himnuszt énekelték.
Az első sorban ott volt a Benfica összes jelenlegi játékosa, Jorge Jesus vezetőedzővel együtt.
Előzőleg a futballvilág hírességei, a klub korábbi labdarúgói és drukkerek hajtottak fejet a portugál labdarúgás legnagyobb alakja előtt a létesítményben kialakított gyertyás ravatalnál.
Az őt ábrázoló óriásfotókkal teli utcákon a közlekedés leállt, amikor a stadiontól a tömeg a városházához vonult, ahol António Costa polgármester emlékezett meg Eusébio életútjáról.
Búcsúztatása a Luz Stadionhoz közeli Szemináriumi templomban zajlott, majd a Lisszabon északi részében található Lumiar temetőben helyezték örök nyugalomra. A temetésen ott volt Pedro Passos Coelho miniszterelnök is.
Orbán Viktor miniszterelnök a portugál kormányfőnek, Pedro Passos Coelhónak küldött gyásztáviratában emlékezett meg a vasárnap virradóra 71 évesen elhunyt és hétfőn eltemetett legendás labdarúgóról, Eusébióról. „A Fekete Párduc nemcsak nagyszerű játékával, hanem egész életével mutatott példát több generáció számára” – írta Orbán Viktor a Puskás Akadémia honlapján is olvasható levelében. A magyar miniszterelnök kiemelte még Eusébióval kapcsolatban, hogy „tehetsége és szorgalma mindannyiunkat lelkesített, szerénysége és embersége valamennyiünket megfogott”. Orbán szerint „minden nemzetnek szüksége van olyan hősökre, mint ő volt”.
Eusébio halála miatt a portugál kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el.
Eusébio – teljes nevén Eusébio da Silva Ferreira – 1942-ben született az egykori portugál gyarmat, Mozambik fővárosában, Maputóban. Játékos pályafutása egyik legnagyobb sikerét 1965-ben aratta, amikor kiérdemelte az Aranylabdát, a legjobb európai futballistát megillető elismerést. A portugál válogatottal, amelynek színeiben 64 meccsen 41 gólt jegyzett, 1966-ban a harmadik helyen végzett az angliai világbajnokságon, amelynek gólkirálya lett kilenc góllal.
A Benficával 1962-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. A döntőben két találattal járult hozzá a többek között Puskás Ferenccel és Alfredo Di Stéfanóval felálló Real Madrid elleni 5-3-as győzelemhez. A rendkívül gyors és technikás támadó 745 mérkőzésen 733 gólt szerzett pályafutása során.
A portugál legenda vasárnap hajnalban, 3.30-kor, a szív és a légzőszervek leállása következtében hunyt el.
