„Ma reggel tragikus hirtelenséggel meghalt Várady Béla, a fájó hírről dr. Genzwein Ferenc, a Vasas örökös tagja, az elhunyt egyik legközelebbi barátja tájékoztatta Markovits László elnököt” – olvasható a klub honlapján.
Várady Béla 1953. április 12-én született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gömörszőlősön, pályafutását Putnokon kezdte, majd 18 évesen került a Vasashoz, amelyben rövid megszakítással 1985-ig játszott, s 338 mérkőzésen 174 gólt szerzett. A hatalmas erejű lövéseiről ismert csatár az angyalföldi csapattal az 1976–77-es idényben bajnoki címet nyert, 36 találattal gólkirály lett, egyben az európai Ezüstcipőt is kiérdemelte.
A magyar labdarúgás történetének egyik leggólerősebb balszélsője a nemzeti együttesben 13-szor talált a hálóba. Az 1972-es müncheni ötkarikás játékokon szerepelt válogatottal a második helyen végzett. Az 1978-as világbajnokságra kijutott csapatnak is tagja volt, de sérülése miatt egyetlen mérkőzésen sem szerepelt.
Várady Béla kétszeres kupagyőztes (1973, 1981), 2011-ben megkapta a Vasas örökös bajnoka címet, 2012-ben pedig róla nevezték el a Putnok VSE Sportközpontját.
A Vasas SC, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Labdarúgó Szövetség is saját halottjának tekinti – áll a honlapon.
Remekbe szabott szabadrúgásgól, szemfüles labdaszerzés utáni egyéni akciógól... emlékezetes találatok fűződnek Várady Béla nevéhez:
