A médiumok többségében és a köztudatban ugyan az él, hogy a tizenhatos főtábla négy négyes csoportjából az elsők és a másodikok automatikusan a legjobb nyolcba lépnek, ám ez így nem igaz. Az EHF-kupában a Final Four rendezője, a Füchse Berlin ugyanis előjogokat élvez a kiírás értelmében: ha csoportelsőként vagy a három legjobb második valamelyikeként zár, máris finalista, mentesül a kieséses rendszerű, oda-visszavágós negyeddöntő alól. Kedvezményének áldozata lesz viszont a leggyengébb mérleget felmutató második, mert – mivel a fentiekből adódóan csupán három párban zajlik majd a küzdelem –, az további játék nélkül kiesik.
E ponton érdemes venni egy nagy levegőt, és rápillantani a négy tabellára. Az A csoportban ugyebár, épp a Csurgó gyürkőzik a svéd Lugival és a Leónnal; a B-ben a portugál Sporting minden valószínűség szerint 8 ponttal fut be másodiknak; a C-ben tippünk szerint a Szeged és a Nantes is 10-10 pontot gyűjt; a D-ben akár a Constanta, akár a Chambéry jön be másodiknak, hét pontnál alább nem adja. A Csurgó négy forduló után négy pontos, szombaton a Leónt várja, egy hétre rá pedig Hannoverben vendégeskedik.
A somogyiak ezért abban a tudatban fogadják a Leónt, hogy még esetleges sikerük, sőt hannoveri pontszerzésük – ehhez még nagyobb szenzáció szükséges – is valószínűleg kevés lenne a folytatáshoz. Így kalkulál Imre Vilmos vezetőedző is, aki érdeklődésünkre kijelentette: „A Berlin játék nélkül be fog jutni a négyes döntőbe, és mert a többi csoport másodikjai is jól állnak, úgy számolunk, mi csak nyolc ponttal jutnánk tovább. Azaz, hátralévő két mérkőzésünket meg kellene nyerni. Ez azonban jelen helyzetben messze nem realitás, óriási bravúr kellene hozzá. Ott még nem tartunk, hogy kijelenthessük: győzni megyünk Hannoverbe.”
Mindenesetre pikáns lenne, ha bármi is azon múlna, hogy a kontinentális szövetség „szegény” Berlint védi a Csurgóval szemben.
