– Mit érzett a kupadöntőben, amikor Husics fölévágta az utolsó tizenegyest? Megkönnyebbült, őrjöngött, netán nemes bosszúként élte meg a kritikus hangokkal szemben?
– Hatalmas meccs volt, tele drámával. Pozitív ember vagyok, nem elégtételt éreztem, hanem óriási örömöt. Élveztem az atmoszférát, amit a szurkolók teremtettek, a foci népszerűsítése volt ez a meccs.
– Ön 2011-ben vette át az Újpestet. Legyen őszinte: hallott bármit is korábban a klubról?
– Nem sokat. Kétszer leültem beszélgetni az adásvétel előtt a korábbi tulajdonossal, de ott inkább az üzletről volt szó. Az interneten keresztül szereztem be néhány infót az Újpestről, illetve édesapámon keresztül, aki játékosokat adott kölcsön a klubnak. Annyi azért hamar kiderült számomra, hogy ez nem tucatklub, hanem roppant patinás egylet.
Talán kevesen tudják, hogy Roderick Duchatelet számára nem a futball az első számú sportág, hanem a kézilabda. Ha labdarúgásról van szó, az Újpesten kívül a Germinal Beerschotnak szurkol, no meg a belga válogatottnak.
– Azért is érdeklődöm erről, mert bár több sajtótájékoztatót is tartott akkoriban, amikor végveszélybe került az Újpest az év elején, de arról nagyon kevés szó esett, hogyan került ön képbe a klubnál.
– Tudja, szeretném már lezárni a múltat, és inkább a jövőre koncentrálnék. Nagyon nehéz idő áll mögöttem és a klubnál dolgozók mögött. Minden, ami publikus, rajta van a DVD-n, amit átadtunk a sajtó munkatársainak az egyik tájékoztatón.
– Világos, csak tudja, a sajtótájékoztatók alatt végig azon töprengtem, vajon miért nem hozza nyilvánosságra, akár még az üzleti titok megsértésével is, az adásvételi szerződésből sokszor citált adósságtételre vonatkozó részt. Ezzel ugyanis nemcsak a nevét tisztázta volna, de mindenki számára nyilvánvalóvá válna, hogy nem önnek kellene kiegyenlítenie bizonyos hátralékokat, hanem a korábbi tulajnak. Ezek a tartozások sodorták a megszűnés határára az Újpestet.
– Mindent megtettünk, hogy bebizonyítsuk igazunkat, több bírósági döntés is a mi javunkra szólt, ami alapján nekünk járt volna több százezer euró. Az adó- és vámhivatal lement az ügy legmélyére, feltárta, hogy bűnszervezet-szerűen ömlesztették ki a pénzt a klubból bizonyos személyek, mégsem történt semmi. Hiába fordultunk a rendőrséghez, hiába vált nyilvánvalóvá, hogy bűncselekmény történt, nem került senki börtönbe. Ez ellen egyszerűen nem lehet mit tenni. Minden bizonyítékot bemutattunk a bíróságnak és a rendőrségnek, nem volt tovább, hiába próbáltunk küzdeni.
– Több mint 30 peres ügye volt az Újpesttel, mennyi maradt mára?
– Az Újpest FC Kft.-t felszámolták, új formában működik tovább a klub. A felszámolási biztos dolga innentől, hogy megegyezzen a korábbi kft.-t perlőkkel.
Az azóta már megszűnt Újpest FC Kft.-hez felszámolási kérelmek miatt korábban kirendelt vagyonfelügyelő március 27-én megadta az engedélyt, hogy a klublicencet apportálják egy új kft.-be, így az MLSZ versenybizottsága határozatot hozott, hogy az Újpest új sportvállalkozásban folytathatja szereplését az NB I-ben. Pár órával a döntést követően, a Fővárosi Törvényszék elindította a felszámolást az Újpest FC Kft. ellen, a futballcsapat így az Újpest 1885 Kft.-ben folytathatja a küzdelmeket a bajnokságban.
Mint korábban többször is írtunk róla, az Újpest FC Kft. ellen közel tíz cég kért felszámolást. A hitelezők néhány százmilliós, Roderick Duchatelet néhány milliárdos adósságtételről beszélt. Utóbbi vitatja a tartozás jogosságát, és állítja, 2011-es érkezése óta a korábbi tulajdonosokhoz köthető offshore cégek hálója ejtette foglyul, így söprögettek ki a volt ügyvezető segítségével iszonyatos pénzeket a klub számlájáról.
Az Újpest kálváriájáról bővebben itt olvashat.
– A sikeres licencáthelyezéssel gyakorlatilag megszabadult Tolnaiék (az előző tulajdonos – a szerk.) pénzügyi követeléseitől. Érdekli még egyáltalán, hogy felelősségre vonják-e őket?
– Nem igazán, ugyanakkor azt is tudom, hogy még mindig próbálnak ártani a klubnak. Az igazságszolgáltatásnak el kellene látnia a feladatát, és kész. Mint mondtam, nem visszafelé szeretnék tekintgetni, hanem inkább előre.
– Miután megvette az Újpestet, a munkatársak zöme a helyén maradhatott, többek között olyan személy is, aki az ön állítása szerint több száz millióval meglopta. Miért nem hozott saját csapatot a klubhoz?
– Nem az érdekelt, hogy kinek mi a nemzetisége, hanem hogy profi módon teszi-e a dolgát vagy sem. Olyan bűncselekmény-sorozatot követtek el ellenünk, amire egyszerűen nem lehetett felkészülni. Maga az ügyvezető szippantotta ki offshore cégeken keresztül a vagyont. A maga módján mesteri munkát végzett. A kérdésre visszatérve: mi a biztosíték, hogy ha kirúgok mindenkit, és új kollégákat veszek fel, nem csinálják meg velem ugyanezt? Akármerre léptem, bíróság, NAV, rendőrség, semmi sem történt, miközben az ország egyik legnagyobb klubja a megszűnés felé tartott. Tehetetlenek voltunk, ezért döntöttünk végül a licencáthelyezési kérelem mellett. Nagyon fontos személyek segítségét kellett kérnünk ehhez a dologhoz, de ez volt az egyetlen megoldás.
– Olyan fontosét, mint Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter? A megmenekülést követően nagy nyilvánosság előtt mondott köszönetet többek között nekik is.
– Törvénymódosításra volt szükség ahhoz, hogy ne tűnjön el az Újpest a süllyesztőben, ez pedig a politikusok asztala. Intelligensen álltak a kérdéshez, így egy olyan megoldás születhetett, ami egy fillérbe sem került. Más helyzet az, ha úgy lehet csak megmenteni egy klubot, hogy rengeteg pénzt kell beletenni. A miénk nem ilyen szituáció volt. Sikerült befogadni egy Európában működő szabályozást, így megmenekült az Újpest.
Logikus, hogy szóba került a neve, hiszen egy igazi újpesti kötődésű ember, aki tapasztalt sportvezető is egyben. Beszélgettünk már, de még nem írtunk alá semmit.
(Roderick Duchatelet Kovács Zoltán esetleges sportigazgatói kinevezéséről)
– Tavaly 1 milliárd forint fölötti összegről beszélt, amit addig az Újpestbe kellett pumpálni, hol tart most a cech?
– Hagyjuk ezt, nem szeretnék számokról beszélni. Maradjunk abban, hogy komoly összegről van szó.
– Csupán azért kukacoskodom, mert tavaly egy interjújában azt mondta: bár több mint 1 milliárdja már benne van a klubban, azért így is megéri üzemeltetni az Újpestet.
– Ami történt, megtörtént, már nem tudom visszacsinálni. Hoztunk egy hibás döntést a korábbi tulajdonossal folytatott kapcsolatban. Megfizettem az árát. Az ügy lezárult, most már építkezhetünk, a hangulat is megfelelő a klubházban és az öltözőben.
– Szóval nincs olyan terv, hogy ha mondjuk 4 millió euróból is csak a 13. helyen tud végezni a csapat, akkor ennyi volt?
– Nem-nem, persze hogy nem. Nem pénzügyi akadálya volt annak, hogy eddig nem tudtunk minden idegszálunkkal a csapat megerősítéséért dolgozni. Eddig nem éreztük a komolyabb támogatást néhány kulcsfontosságú partner részéről, de ennek vége, most már valóban eljött az építkezés ideje.
---- Egy dologban előrébb járunk, mint Belgium ----
– Ha visszamegyünk három évet az időben, lenne olyan lépés, amit más irányba tenne?
– Tudván azt, hogy mi történt velem azóta, természetesen igen.
– 2011 óta minden idény elején megígéri, hogy megerősíti a keretet, és nagy célokat tűz ki a csapat elé. Eddig egy 13., egy 9., idén pedig újra egy 13. helyezést tud felmutatni az Újpesttel. A kupagyőzelem csak időlegesen jelenthet gyógyírt, a szurkolók legnagyobb része képtelen megemészteni, hogy Magyarország egyik legsikeresebb klubja így teljesít. Ráadásul sokan úgy látják, a Standard Liege, a Charlton Athletic vagy a Carl Zeiss Jena fontosabb fok a Duchatelet-birodalom ranglétráján. Mivel tudná meggyőzni őket, hogy mostantól más idők jönnek?
– Egyfelől én csak az Újpestet irányítom, a többi klubot édesapám vagy a megbízottjai, így nekem egyedül ez a csapat számít. Másrészt a feleségemmel együtt ideköltöztem Magyarországra, és a többi vállalkozásomat némileg háttérbe szorítva most már száz százalékig az Újpestre koncentrálok.
– Hogyan, kikkel tervezi megerősíteni a mostani játékoskeretet?
– Sok kiszemeltünk van.
– Magyarországról vagy inkább a „testvércsapatokból”?
– Mindenhonnan. Tudja, a legfőbb probléma ugyanaz, mint a korábbi években: kevés a minőségi magyar labdarúgó a hazai piacon, akit meg lehet győzni, hogy nálunk folytassa. A Ferencváros például el tudott kezdeni beépíteni egy-két tehetséges magyar fiatalt a csapatába, de ehhez kell olyan büdzsé is, ami náluk rendelkezésre áll. Két éve sokkal rosszabb meccsek voltak a magyar bajnokságban, ma már jobb a színvonal. Egyre több képzett játékos kerül ki az akadémiákról, ez lehet a siker útja Magyarországon is, ahogy külföldön már bebizonyosodott. Nem pedig külföldiekkel elárasztani a ligát. Belgiumban elkövettük korábban ezt a hibát, más országok is hasonlóan jártak.
– A belga válogatottra most nem nagyon panaszkodhat
– Most nem, de tíz éve mi sem így játszottunk. Magyarország egy dologban előrébb jár, mint mi akkoriban: a futballvezetők egyszerre akarják emelni a bajnokság színvonalát és minél több tehetséges fiatalt nevelni az akadémiákon. Minden tulajdonos álma, hogy kizárólag saját nevelésű játékosok legyenek a csapatban. Én is álmodom erről.
– Akkor épít majd akadémiát Újpesten?
– Az anyaegyesület munkálkodik ezen éppen.
– És ez elég?
– Mindenképpen szükség van saját akadémiára, mert a fiatalok jelentik a kitörési pontot. A bajnokság színvonala emelkedik, más klubok akadémiái ontják a jó futballistákat, az Újpest pedig egyfajta légüres térben mozog most. Saját utánpótlás-nevelő intézmény nélkül kell tartani a lépést a többiekkel. 20 éves koruk körül a saját nevelésű játékosok már szóhoz jutnak az első csapatnál, de nálunk nincs ilyen korú szupertehetség. Az viszont már most látszik, hogy a 17 évesek pár év múlva ki fogják szorítani az idegenlégiósokat. Onnantól kezdve pedig már anyagilag is más lesz a helyzet, hiszen néhányuk eladásából növelni lehet a költségvetést. Erre a modellre kell alapoznia minden magyar klubnak. Nálunk, Belgiumban ez lezajlott, most a 23 éves korosztály adja a gerincét a csapatnak, amelyet 10 éve akadémiai körülmények között kezdtek felnevelni. Láthatjuk az eredményét.
– Milyen célt tűz ki az Újpest elé a következő szezonra?
– Az első négybe szeretnénk kerülni. Ehhez reálisabb büdzsét kell kidolgoznunk, mint korábban. Vannak olyan magyar csapatok, amelyek költségvetésével nem lehet versenybe szállni. Hosszú távra tervezünk, ehhez türelmesen kell építkezni, rengeteg játékost kell még találnunk. Ehhez nagy segítség az a játékoshálózat, amely az édesapám által kezelt klubok futballistáiból áll össze. Sajnos igaz, de a világ összes futballcégénél úgy működik a dolog, hogy ha a büdzsé azt kívánja, el kell adni valakit. Ezt néha nehéz megemészteni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ha ez a hálózat nem volna, akkor egy olyan játékos, mint Nego, nem került volna Újpestre. Remélhetőleg nemsokára nála is jobb futballisták érkeznek hozzánk. Ehhez az is kell, hogy meggyőzzük őket: érdemes ide igazolni, hiszen a hálózatunk révén nagyobb klubokhoz is eljuthatnak később.
