Kemény Dénes az Inforádió Aréna című műsorának elmondta, sok elismerést kaptak azért, hogy a kontinensviadalt olyan illusztris helyszínre szervezték, mint a budapesti Margitsziget, valamint azért is, hogy mennyien kilátogatnak a meccsekre.
Az elnök ugyanakkor beszélt a nehézségekről is: „Olyan problémákkal szembesültünk, hogy a VIP-teraszra indulók keveredtek a játékosokkal és az újságírókkal, komoly kavalkádokat kellett megpróbálni viszonylag rendezett körülmények közé terelni. Nap mint nap tanultunk, megoldásokat találtunk a problémákra.”
Kemény a közvetlen kollégái mellett köszönetet mondott a biztonsági szolgálatnak is: „Szerencsére inkább kalauzszerepe volt, mint verekedéseket elhárító, hiszen ez azért vízilabda, bármennyire is voltak horvát, spanyol, szerb, olasz szurkolók a magyarok között, semmilyen atrocitás nem történt. Óriási segítséget nyújtottak abban, hogy mindenki megtalálja a helyét, és mindenki aszerint tudjon közlekedni, amire jogosult volt.”
Az Eb-n elért eredmények mindenki számára ismertek, hiszen a fél ország követte a medencében zajló csatákat, a lányokért és a fiúkért is együtt szurkolt meccsenként több mint hatezer ember a lelátókon és ki tudja, még hányan a tévéképernyőn keresztül, határon innen és túl. A fiatalokból álló magyar együttes a Hajós Alfréd Uszodában a fináléig vezető rögös úton az összes csoportmeccset behúzta, a későbbi döntős ellenfelünkkel például 8–6-os mérkőzést játszottunk.
Aztán egy igazán erős, jól játszó és persze örök rivális Szerbia ellen maradtunk alul. „Az hiányzott az elején, hogy belőjük az emberelőnyöket és kivédekezzük az emberhátrányokat. Ennek ellenére sokáig úgy éreztem, hogy vissza tudunk jönni a meccsbe, de amikor egy picit sikerült felzárkóznunk, mindig tudtak újabb gólokat dobni. Hogy mi hiányzott? Nem tudom, talán majd, ha visszanéztem a meccset” – értékelt a magyar mester a döntőt követően.
A 12–7-eredmény Szerbia ellen és az így elért ezüstérem (hazánk a 23. Eb-medált szerezte meg az 1926-os első kontinensviadal óta, a 12 aranyból, immár hat ezüstből, továbbá öt bronzból álló kollekcióval toronymagasan vezeti az Európa-bajnokságok öröklajstromát Magyarország) mellett azért ne feledkezzünk meg a női torna gólkirályi címről sem, amit Keszthelyi Rita érdemelt ki 19 találattal, a férfimezőny legjobb játékosa titulust pedig Varga Dénesnek, „mindenki Dumijának” ítélték oda.
