A Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke előadásának elején ismertette a jelenlévőkkel a kandidálással kapcsolatos fontosabb határidőket: szeptember közepéig kell szándéknyilatkozatot tenni a rendezésről a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, amely 2016 májusában szűkíti a pályázók névsorát, a házigazda kilétéről pedig 2017 augusztusában, a NOB limai kongresszusán születik döntés. A kétszeres olimpiai bajnok sportdiplomata elmondása szerint örömmel tapasztalja, hogy a magyar emberek döntő többsége kiáll az ügy mellett, és hogy nem vált a belpolitikai csatározások színterévé, ami jelentősen növelheti a budapesti siker esélyeit.
A NOB tagja a Budapester Zeitung beszámolója szerint aláhúzta, hogy számos fejlesztést meg kell valósítani ahhoz, hogy olimpiát rendezzünk – jelentősen bővíteni szükséges a szállodai kapacitást, fejleszteni a repülőteret, megépíteni több, még hiányzó utat, továbbá kiemelt figyelmet kell szentelni a biztonságnak és a környezetvédelemnek –, ezekből a befektetésekből azonban hosszú távon is profitálhat az egész ország.
Schmitt Pál emlékeztetett rá, hogy Barcelona és Athén Budapesthez hasonló adottságokkal képes volt otthont adni a világ legnagyobb sporteseményének, és kilátásainkat tovább javítja, hogy a NOB reformcsomagja, az Agenda 2020 révén lényegesen bővült a mozgásterünk. Ennek jegyében akár vidéki városok is bekapcsolódhatnának a rendezésbe, a kajak-kenu versenyeinek például Szeged adhatna otthont – tette hozzá. Kérdésre válaszolva elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy egyes versenyszámokat valamely szomszédos országba „exportáljuk”; a vadvízi számokat Szlovákiában, a vitorlázást pedig az Adrián rendezhetnék meg.
A sportdiplomata biztosra veszi, hogy a NOB újításainak köszönhetően pénzügyileg is sikeres lehetne a Budapest központú olimpia, közép- és hosszú távon rengeteg hasznot hajtana, ám a részletes elemzéshez érdemes megvárni a rövidesen elkészülő megvalósíthatósági tanulmányt. A nemzet sportolója valószínűsíti, hogy a 2016-os riói és a 2020-as tokiói olimpia után Európa lesz a házigazda 2024-ben, ami a mi malmunkra hajthatja a vizet, ahogy az is, hogy a NOB alapítótagjai közül már csak Magyarország nem rendezett játékokat. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy hazánk az egy főre jutó olimpiai érmek számában is kiemelkedően teljesít.
Schmitt Pál előadásának végén leszögezte: a vállalkozás kizárólag akkor lehet sikeres, ha nem végcélnak tekintjük, hanem egy hosszú távú fejlesztési program mérföldkövének.
