Magyarország eredetileg a 2021-es világbajnokságnak adott volna otthont, de a mexikói Guadalajara visszalépése után, idén március 11-én megkapta a 2017-es esemény rendezését. Orbán Viktor és Julio C. Maglione április 16-án írta alá a 2017-es vizes-világbajnokság budapesti rendezéséről szóló megállapodást Lausanne-ban. A vb programjában az úszás mellett műugrás, műúszás, nyíltvízi úszás – amelynek Balatonfüred ad otthont – és vízilabda szerepel. A tervek szerint 2017. március 31-re felépül a 18 ezer férőhelyes uszodakomplexum a Dagály fürdő területén.
Az alapkőletételen egy 40 kilogrammos időkapszulát helyeztek el a földben, ez tartalmazza az Országgyűlésben 97 százalékos többséggel elfogadott Dagály-törvényt, a tervrajz másolatát, valamint a látványtervről szóló filmet. Ezt követően Fürjes Balázs, Budapest fejlesztéséért felelős kormánybiztos jelképesen elindította a beruházást, s rövid időre működésbe léptek a munkagépek. Az uszodaközpont, a kapcsolódó közlekedésfejlesztések, útépítés, árvízvédelmi gátépítés, gyalogos sétány és rakparti út építése két év alatt készül el. A vb-re 2017. július 12. és 28. között kerül sor.
Tóth József XIII. kerületi polgármester hangsúlyozta, hogy ez a beruházás sikerre van ítélve, az olimpiákon szerzett magyar érmek egyharmadát ugyanis kerületi kötődésű sportolók szerezték. Tóth József szerint a Dagály Uszodaközpont a jövő, s egy világszínvonalú komplexummá válik.
Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta, biztos abban, hogy Magyarország képes lesz megrendezni az eseményt, ugyanis a fejlesztések nagy részére akkor is sor kerülne, ha nem lenne a vb. Hozzátette, a legutóbbi barcelonai vizes-világbajnokságot 4,5 milliárdan követték figyelemmel a televízióban, így ez a néhány hét „rólunk fog szólni”. Megjegyezte, a vb idejére 181 ország sportolója érkezik majd Magyarországra, és körülbelül 200 ezer nézőt várnak, ami tízszázalékos külföldi részvétellel számolva 100 ezer plusz vendégéjszakát jelent az idegenforgalomnak. A főpolgármester kiemelte, Magyarországnak – amely az egyetlen olyan, száznál több ötkarikás aranyéremmel rendelkező nemzet, amely nem volt még olimpia házigazdája – a 2024-es pályázat miatt is fontos, hogy sikeresen rendezze meg a vizes-vb-t.
Julio C. Maglione FINA-elnök rendkívül nagyra értékelte azt az erőfeszítést, amelyet Magyarország tett annak érdekében, hogy átvegye Mexikótól a szervezést. „A kiváló kapcsolatunknak köszönhetjük, hogy a tervezettnél négy évvel korábban rendezhetnek itt világbajnokságot” – nyilatkozta a sportvezető, hozzátéve, biztos abban, hogy amikor augusztusban, a kazanyi világbajnokság záróünnepségén átadja Orbán Viktornak a FINA zászlóját, akkor az a lehető legjobb kezekbe kerül majd. Egyúttal megjegyezte, reméli, a 2017-es vb végén elmondhatja, hogy minden idők legjobb FINA-rendezvényét zárták Magyarországon.
Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke köszönetet mondott a vizessportok legnagyobb magyarjainak, köztük az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztinának, a négyszeres győztes Darnyi Tamásnak, valamint a háromszoros aranyérmes Kemény Dénesnek is. Ahogy fogalmazott, ők ezekkel a címekkel jelképesen téglákkal járultak hozzá az uszodaközpont létrehozásához. Gyárfás Tamás az alapkőletétel napját még a világbajnokság megnyitójánál is fontosabbnak nevezte. Hozzátette, ehhez hasonló volumenű beruházásra a magyar úszósport történetében legutóbb 1930-ban, a margitszigeti Hajós-uszoda építésénél volt példa.
Az összefogás a válasz az idő szorítására és más akadályokra – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök az alapkőletételen mondott beszédében. A kormányfő emlékeztetett, hogy az esemény megnyitásáig kevesebb mint 800 nap van hátra, s be kell bizonyítani, hogy Magyarország képes arra két év alatt, amire másoknak négy évük volt. Vannak, akiknek ettől megremeg a térdük, felmentést keresnek, a lehetetlent emlegetik; a mai kor nem az ő korszakuk – értékelte. „A világ megváltozott, eddig a nagyhalak ették meg a kicsiket, most a gyorsak eszik meg a lassúakat, és a bátrak eszik meg a gyávákat” – fogalmazott, megjegyezve: aki fél, félreáll, nem hisz a saját erejében, az a sor végére sodródik.
A miniszterelnök Magyarországot bátornak nevezte, utalva a válság leküzdésére, az ország talpra állítására és a vizes-világbajnokság megrendezésére is. Szavai szerint az ország előrelép, bizonyít és nem számít, hogy szorít az idő és vannak akadályok, mert erre a válasz az összefogás.
Köszönetet mondott a XIII. kerületnek, a fővárosnak és az ellenzéki pártoknak hozzáállásukért, a nemzetközi szövetségnek pedig a bizalomért. Hozzátette ugyanakkor, hogy első helyen a magyar úszósportnak kell köszönetet mondani, amelyhez temérdek siker, munka és nemzetközi elismerés kötődik. Ez a döntő érv, ami miatt vállalkoztunk a rendezésre – fejtette ki, külön kitérve Egerszegi Krisztinára, aki az egyetlen Szent István-díjas sportoló és az a magyar nő, aki „a legtöbb magyar férfi szeméből csalt elő könnyeket”.
Orbán Viktor szólt a kormány sport melletti elkötelezettségéről, kitérve arra, hogy amikor sportról van szó, az a magyar jövőt jelenti. A sportot az egyetlen biztos pontnak nevezte, amely segít a jövő generációinak, hogy helyt tudjanak állni a világban. „Semmi áldozatot nem fogunk megtagadni tőlük” – szögezte le a kormányfő.
Azt is megfogalmazta, hogy Magyarország nem egyszerűen a rendezője, hanem valódi házigazdája lesz a vb-nek. Utalt arra, hogy a Dagály területén épülő vízi központ alapköve egy startkövet is jelent, amelyről olyan felkészültséggel, merészséggel és lelkesedéssel kell elrugaszkodni, amilyennel a világhírű magyar úszók szoktak a medencébe ugrani.
Orbán Viktor azt is hangoztatta, hogy a világbajnokságnak és a hozzá kapcsolódó beruházásoknak az egész ország a nyertese lesz, magyarok ezreinek ad munkát és magyar cég építi fel az uszodaközpontot, amely a hazai úszósikerekhez méltó helyszín lesz.
Sok sikert kívánt Budapestnek ahhoz, hogy a sport történelemkönyvébe is beírja a nevét. „Ide nekünk az oroszlánt is, jöjjön hát az egész világ!” – zárta beszédét Orbán Viktor.
