Nyilatkozatukban a szakemberek azt írták, „örömmel tapasztalták”, hogy az olimpiai pályázatra és a rendezésre vonatkozó tervek „valóban szervesen illeszkednek Budapest meglévő közép- és hosszú távú terveibe, valamint a szakmai konszenzussal elfogadott jelenlegi fejlesztési elképzelésekbe”. A főépítészek szerint az olimpia mint vezérelv „iránytű szerepet” tölthet be a város távlati fejlesztése során, a rendezés ráadásul komoly lehetőség a döntéshozók számára a fejlesztési elképzelések összehangolására, a helyi vállalkozásoknak pedig a dinamikus fejlődésre.
„Az összehangolt elképzelések megvalósítása választási ciklusokon túlnyúló rendszerező elv lehet Budapest fejlesztésében, a városlakók számára pedig az olimpiai felkészülés során megvalósuló közlekedési és egyéb infrastrukturális és zöldfelületi fejlesztések eredményeznek egy élhetőbb, a fenntartható fejlődés alapelveire építő várost” – írták a szakemberek, hozzátéve, hogy a vidéki helyszínek bevonása regionális fejlesztő hatással is bír.
A főépítészek szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által tavaly decemberben elfogadott Agenda 2020 elnevezésű reformprogram elérhető közelségbe hozza azt a lehetőséget, hogy kisebb, de nemzetközi jelentőséggel bíró városok, valamint Magyarországhoz hasonló méretű országok is rendezhessenek gazdaságos, megtérülő, mégis nagy jelentőségű olimpiát.
„Mindez természetesen csak abban az esetben igaz, ha felelősen zajlik a tervezés, a költségek valóban az Agenda 2020 irányelveinek megfelelő racionális keretek közé szoríthatók, és mind a pályázati folyamat, mind a felkészülés a megfelelő transzparencia mellett tud megvalósulni” – áll a Fegyverneky Sándor, Schneller István, Beleznay Éva, Kerekes György és Finta Sándor által aláírt nyilatkozatban.
Az Országgyűlés hétfőn dönthet a 2024-es olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló határozati javaslatról.
