Az elmúlt hetekben igencsak felforrósodott a hangulat a magyar amatőr ökölvívás berkein belül. A kirobbantó ok elsősorban az volt, hogy a felnőtt válogatott tagjai közül ketten jutottak ki a kvalifikációs világbajnokságra, ráadásul Dohában mindketten azonnal kikaptak és kiestek.
Így még nincs magyar résztvevője a 2016-os riói olimpiának. Lapunk a helyzet tisztázása érdekében olyan hiteles embereket szólaltatott meg, mint Erdei Zsolt, Balzsay Károly, Kovács László szövetségi kapitány, Kovács Kokó István, vagy éppen Rácz Félix.
A Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) elnöksége is fontosnak tartotta, hogy foglalkozzon a helyzettel, amelynek alapja a sikertelen vb-szereplés kapcsán indult sportágon belüli – egyelőre szavakkal vívott – háború. Csötönyi Sándor, a MÖSZ elnöke úgy véli, teljesen egyoldalú és megalapozatlan a főleg ellene indult kampány.
– Olyanok támadnak elsősorban, akik sosem dolgoztak az amatőrök között egyetlen percet sem. Még azt is nekem titulálták, hogy miattam nem lehet elnök Kovács Kokó István, mert én ragaszkodom a székemhez. Nos, hogy csak a szigorú tényekhez ragaszkodjam, a nemzetközi szövetség, az AIBA 2011 októberében küldte el hivatalos állásfoglalását, hogy olyan ember, aki valamelyik profi szervezetnél bármilyen funkciót tölt be, az a nemzeti szövetségben nem választható vezetőnek – jelentette ki.
Az elnök hozzátette, az európai amatőr ökölvívás van válságban – benne a magyarral –, ugyanis az AIBA minden szinten a saját, félprofi szervezeteit (APB, WSB) nyomja előtérbe, az olimpiai kvalifikációs rendszert is ennek alapján állították össze.
– Én sem vagyok boldog attól, hogy nincs még kvótánk a riói olimpiára. Ám senki se feledkezzen meg arról, hogy még két kvalifikációs tornát rendeznek a nyári játékok előtt, és hiszem, hogy a mieink közül többen is kivívják majd a részvételt az isztambuli és bakui versenyeken. Ennek érdekében felállítottunk egy szakmai bizottságot, amely kidolgozza és ellenőrzi a központi felkészülést ezekre a tornákra – árulta el a MÖSZ első embere.
Csötönyi emlékeztetett arra is, hogy a dohai vb-kudarc nem egyedülálló a magyar ökölvívás történetében, hiszen a havannai 1974-es világbajnokságon a Gedó-, a két Orbán-, Badari-, Botos- és Kajdi-féle válogatott, majd az 1995-ös berlini – Lakatos, Kovács I., Farkas, Kótai, Szűcs, Mizsei, Erdei –, majd az 1999-es houstoni – Lakatos, Farkas, Nagy J., Balzsay, Kótai, Hidvégi – csapat is érem, illetve különösebb eredmény nélkül érkezett haza, mégsem beszélt senki a magyar amatőr boksz csődjéről.
– Amióta kvalifikációs rendszer van érvényben az olimpiákon, sosem volt tömeges magyar szereplés. A sokszor emlegetett kétezres Sydneyben rendezett nyári játékok előtt a Lakatos–Balzsay–Erdei trió csak a harmadik kvalifikációs tornán szerzett indulási jogot. A mostaniaknak miért nem jár az akkor még tapasztalt türelem? – teszi fel a költői kérdést Csötönyi.
Egy biztos, most úgy tűnik, megnyugvást két-három kvóta és egy riói érem hozhat a sportágban.
