A legfényesebb téli sportcsillagok sorát a 44 éves Jaromír Jágrral illik kezdenünk a kor alapján. A Floridában játszó cseh jégkorongozó állandó szereplője a híreknek most is, újabb és újabb rekordokat dönt meg, például a gólok és gólpasszok számát nézve. Ideje persze van rá, hiszen több mint két évtizede bírja a tempót a legnagyobb terhelést jelentő bajnokságban, az észak-amerikai NHL-ben. (Ahol évente több mint 80 mérkőzésen kell helyt állni, brutális ütközések közepette). 1990-ben, tizennyolc évesen ő volt a liga legfiatalabb játékosa, most ő a legidősebb.
Annak idején Csehszlovákia első hokisa volt, akit egy amerikai pofi csapat kiválaszthatott magának a vasfüggöny felhúzásával. Jágr és meze közben politikai jelkép lett hazájában, a 68-as mezszámot a prágai tavasz tiszteletére viseli, az 1968-ban börtönben elhunyt nagyapja emlékét is ápolva. Mindig hangsúlyozza, hogy nem az orosz embereket, hanem a kommunizmust tekinti ellenségének; ő maga is játszott három éven át Oroszországban. Itt vallotta meg többször is ortodox hitét.
Jágr mindent megnyert. Már tizenévesen az NHL-bajnoka lett a Pittsburghgel, kétszer világbajnokságot nyert a csehek színeiben, amikor az angol nyelvet a scrabble segítségével tanulta. A csúcs az 1998-as olimpiai aranyérem. Tavaly visszavonult a válogatottságtól, idén fontolgatja a visszatérést.
Úgy tűnik, az 1972-ben születetteknek valóban nem öregszenek a sejtjeik, hiszen a japán Kaszai Noriaki is ehhez az aranygenerációhoz tartozik. Síugróként az első olimpiai ezüstjét 1994-ben szerezte, a másodikat 2014-ben.
A naptár alapján még csak 43 esztendős Kaszainál egyik riválisa, a szlovén Domen Prevc huszonhét évvel fiatalabb. Az igazi csoda éppen ez, mint Jágr esetében is: Kaszai egy olyan sportágban maradt versenyképes, amelyből negyven közelében kikopnak a sportolók az irtózatos fizikai igénybevétel miatt, szemben mondjuk a sportlövészettel vagy a vívással, amelyben ötvenéves olimpiai bajnokokat is számon tartanak. A síugrás hagyományosan tele van tinédzser-bajnokokkal, akiket a bátorság és a ruganyosság röpít.
Kaszai idén a Guinness-rekorderek közé került, hiszen 500-nál is több világkupa-versenyen részt vett. Megcélozta a hatszázadikat is, ötvenéves koráig versenyezne. A sírepülés világcsúcstartója a 35 éven fölöttiek között, 2015 után idén is 240 és fél méternél landolt óriás sáncon. Mint egy interjúban elmondta, a 2014-es olimpiai ezüstje óta egyszerűen csak élvezi az ugrást.
Másik két hősünkkel szemben Ole Einar Björndalen, minden idők legsikeresebb téli olimpikonja még csak 42 éves, de már vissza akar vonulni. Már megint vissza akar vonulni, de még mindig túl jó ahhoz, hogy ez biztosan meg is történjen. A norvég sílövész két éve a hetedik és a nyolcadik olimpiai aranyát szerezte meg Szocsiban, ez is gyönyörű búcsú lett volna, de inkább kitartott a mostani szezonig, amelyben hazájában, Oslóban rendezték a világbajnokságot. Márciusban begyűjtötte a 20. vb-aranyát és a 44. vb-érmét.
Björndalen is két évtizede tartja a formáját, talán azért is, mert semmi sztárszokást nem enged meg magának. Inkább egy hónapra is eltűnik a gleccserek világában, kizárólag a feladatára figyel, tökéletes profi, akit egy tökéletesen profi stáb segít. Sohasem a lövéseiről volt híres, inkább az elképesztő sebességéről és állóképességéről, amelyekkel bármennyi lövőhibát ellensúlyozhat, éppen ezért sífutásban is tudott világkupát nyerni. A jégkoronghoz és a síugráshoz képest az ő sportága sokkal inkább a harminc-negyvenéveseké – fiatal még a visszavonuláshoz.
