Az ügyész az MTI kérdésére elárulta, az ügyészség mind a 23 vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett, az első-, a másod-, a harmad-, a negyed- és a nyolcadrendű vádlott esetében letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte. Elmondása szerint az elítélt 18 vádlott közül csak a negyedrendű vette tudomásul az ítéletet, a többi enyhítésért fellebbezett.
A 2009-ben indult nyomozás eredményeként ebben az ügyben tizenkét vádpontot állítottak össze, mindegyiket egy-egy bundagyanús mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen, vagy segédkeztek ebben.
A 2008 novembere és 2011 áprilisa között lejátszott meccsek között szerepelnek NB I-es találkozók, Magyar Kupa- és Ligakupa-mérkőzések is. Ezekre egyrészt 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak, másrészt több vádpontban ismeretlen összegről esett szó, tehát nem minden esetben sikerült ezeket felderítenie a nyomozásnak. A játékosok alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak, ha részt vettek a csalásban.
A vádlottak többsége korábbi játékos, de a vádirat leszögezi, hogy az ügyben kulcsszerepet játszott egy menedzser, K. Zsolt is. Az ügyész szerint ő „aktív vesztegetőként” egyrészt fogadóirodáknál, másrészt az elsőrendű vádlott K. Zoltánnál fogadott a meccsekre, ezért állt érdekében megszervezni az eredmények manipulálását.
Az ügyészség 2013 májusában emelt vádat, a bíróság 2014 áprilisában kezdte el tárgyalni az ügyet és harmincegy tárgyalási nap után hirdetett ítéletet.
