Ítélet született a magyar bundaügyben

Hét vádlott felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője februári vádbeszédében öt vádlottra is letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte a K. Zoltán és huszonkét társa ellen gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt zajló úgynevezett bundaügyben.

Az elsőrendű vádlott, K. Zoltán hat, a másodrendű vádlott, L. Mátyás hét hónap – egyaránt három évre felfüggesztett – szabadságvesztést kapott. Mindkettejükkel szemben 2,5 millió forint vagyonelkobzást rendelt el a bíróság, egyes vádpontok alól viszont felmentette őket.

A harmadrendű vádlott, K. Zsolt tizennyolc hónapos börtönbüntetését három évre felfüggesztették, a vagyonelkobzás az ő esetében 1,6 millió forint, és részben őt is felmentették.

Az ügy koronatanújának tekintett negyedrendű vádlott, Horváth Gábor kétéves börtönbüntetését négy év próbaidőre felfüggesztették, és a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől öt évre eltiltották Horváthot. Emellett 5,5 millió forint értékben vagyonelkobzással sújtották, és 800 ezer forint bűnügyi költséget kell megfizetnie.

Az ötödrendű vádlott, Sütő László büntetése tizenöt hónap szabadságvesztés három évre felfüggesztve. A labdarúgástól öt évre eltiltották, a vagyonelkobzás mértéke pedig 5,3 millió forint.

K. Norbert hatodrendű vádlottat 2,3 millió forint vagyonelkobzással sújtották.

A hetedrendű vádlott, A. Attila tizenhét hónapos börtönbüntetését három évre felfüggesztették. A. Attilát a sportágtól három évre eltiltották, és 6,2 millió forint vagyonelkobzást rendeltek el.

A Siófok labdarúgócsapatának egykori vezetőedzőjének, a nyolcadrendű vádlott A. Zoltánnak tíz év letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség, ő végül egy évet kapott két év próbaidőre felfüggesztetve. A labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől két évre tiltották el, 1,3 millió forintos vagyonelkobzást rendeltek el, részben viszont felmentették a vádak alól.

Három vádlott esetében a teljes felmentés mellett döntött a bíróság, több vádlottat pedig pénzbüntetéssel, illetve vagyonelkobzással szankcionált.

Az ügyész az MTI kérdésére elárulta, az ügyészség mind a 23 vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett, az első-, a másod-, a harmad-, a negyed- és a nyolcadrendű vádlott esetében letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte. Elmondása szerint az elítélt 18 vádlott közül csak a negyedrendű vette tudomásul az ítéletet, a többi enyhítésért fellebbezett.

A 2009-ben indult nyomozás eredményeként ebben az ügyben tizenkét vádpontot állítottak össze, mindegyiket egy-egy bundagyanús mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen, vagy segédkeztek ebben.

A 2008 novembere és 2011 áprilisa között lejátszott meccsek között szerepelnek NB I-es találkozók, Magyar Kupa- és Ligakupa-mérkőzések is. Ezekre egyrészt 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak, másrészt több vádpontban ismeretlen összegről esett szó, tehát nem minden esetben sikerült ezeket felderítenie a nyomozásnak. A játékosok alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak, ha részt vettek a csalásban.

A vádlottak többsége korábbi játékos, de a vádirat leszögezi, hogy az ügyben kulcsszerepet játszott egy menedzser, K. Zsolt is. Az ügyész szerint ő „aktív vesztegetőként” egyrészt fogadóirodáknál, másrészt az elsőrendű vádlott K. Zoltánnál fogadott a meccsekre, ezért állt érdekében megszervezni az eredmények manipulálását.

Az ügyészség 2013 májusában emelt vádat, a bíróság 2014 áprilisában kezdte el tárgyalni az ügyet és harmincegy tárgyalási nap után hirdetett ítéletet.