Kitért a gyógyászati célú mentességet (TUE) kapott sportolók problémájára is. Az ebbe a kategóriába tartozó versenyzők ügye szeptemberben került a figyelem középpontjába, miután egy orosz hackercsoport e-mailes adathalászással szerzett meg, s hozott nyilvánosságra olyan névsort, melyben sztársportolók sora szerepelt (Rafael Nadal, Serena és Venus Williams, Cseh László). (MTI)
Hogy mit lehet egy ilyen munkán elrontani, azzal kapcsolatban Tiszeker elmondta: a laborba egy sorszámnak kell érkeznie a levett mintával együtt, hiszen nem mindenki férhet hozzá a mintákkal kapcsolatos minden adathoz, ennek megvannak a szigorú szabályai a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnél (WADA). A sorszámokat és a mintákat viszont a regisztrálást követően össze kell illeszteni szintén a WADA szabványai szerint, ezzel pedig már jóval több nehézségük támadt az illetékeseknek Rióban, ezért fordulhat elő az, hogy rengeteg minta – bár fizikailag megvan – felhasználhatatlan lesz az utólagos ellenőrzés során.
Botrányosan hangzik, de miközben mind a 163 magyar olimpikont háromszor is ellenőrizte a WADA magyar „sejtje”, a MACS, addig a riói WADA-irodát be kellett zárni a nem megfelelő működés miatt, és „boldog-boldogtalan”, illetve szabályos-szabálytalan brazil sportoló is rajthoz állt az olimpián. A riói labor működését úgy tudták az ötkarikás játékok alatt valamennyire biztosítani, hogy Lausanne-ból és egyéb helyekről összetrombitálták a szükséges számú személyzetet, de az olimpián jóval nagyobb mennyiségű sportolót kellett volna szűrni, mint a két évvel korábbi foci-vb-n, ahol azért az importtal megoldották a csillagászati összegekbe kerülő ellenőri szolgálatot.
– Ez a WADA felelőssége – folytatta Tiszeker. – Az ügynökségnek megvannak a szabványai, amit mindenhol be kellene tartani, mi itthon be is tartjuk, de a brazilokat senki nem ellenőrizte akkor – nyomatékosította a szakember. A technikai háttér, az eszközök egyébként elérhetők, kifejezetten emberi, illetve szakmai problémák vannak.
