Úszásban nagyhatalom Magyarország, hangzott el a szövetség díszvacsoráján

Öt új taggal bővült a Magyar Úszó Hírességek Csarnoka.

Kovács Ágnes, Kovácshegyi Ferenc, Török László, valamint posztumusz Csik Ferenc és Novák Éva beiktatásával öt új taggal bővült a Magyar Úszó Hírességek Csarnoka.

A Magyar Úszó Szövetség 110 éves fennállásának évfordulója alkalmából kedden rendezett ünnepségen Wladár Sándor, a szervezet elnöke köszöntőjében kitért arra, hogy az idei év történelmi volt a magyar úszósport számára, elsősorban a hazai rendezésű vizes világbajnokság miatt. Hozzátette: a magyar úszók felnőtt- és utánpótlás-Európa- és világbajnokságokon 28 arany-, 25 ezüst- és 12 bronzérmet szereztek.

„Az úszás a magyar sport aranyfedezete” – fogalmazott Wladár Sándor, hozzátéve: Magyarország „a zsenik földje”, ahol sokkal gyakrabban bukkannak fel fantasztikus klasszisok, mint más országokban.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár köszöntőjében arról beszélt, hogy az év vége mindig alkalmas az értékelésre.

„Az uszodákban zajló óriási munkának és a kimagasló magyar sportdiplomáciának köszönhetően a magyar úszósport és egész Magyarország 2017-ben mérföldkőhöz érkezett, hiszen soha olyan nagyszabású világversenynek nem adott még otthont hazánk, mint amilyen az idei vizes világbajnokság volt” – emlékezett vissza a nyári budapesti, illetve balatonfüredi vb-re. Felidézte, hogy Julio Maglione, a nemzetközi szövetség elnöke a záróünnepségen a FINA története legjobb világbajnokságának minősítette a magyarországit.

„Mindez azt bizonyítja, hogy összefogással, a közös cél érdekében együtt dolgozva a magyarok számára nincs lehetetlen, és nincs lehetetlen a magyar úszósport számára sem – hangsúlyozta. – A magyar úszósport évről évre hozza az újabb és újabb sikereket, és bizonyítja, hogy a magyar úszók és szakembereink a világ legjobbjai közé tartoznak. Így joggal mondhatjuk, hogy Magyarország igazi nagyhatalomnak számít a világ egyik legnépszerűbb sportágában. A magyar úszósport igazi hősöket adott a világnak, olyan kiválóságokat, akiknek a neve örökre bekerült az egyetemes sporttörténelembe. ( ) Az úszók nagy családja tehát méltán ünnepelhet, és hogy ez a sikeres év összeforr a Magyar Úszó Szövetség fennállásának 110. évfordulójával, még felemelőbbé teszi ünnepünket.”

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is kiemelte a vizes világbajnokságot, és gratulált a szervezőknek a fantasztikus rendezésért, egyúttal ígéretet tett arra, hogy a MOB mindent meg fog adni a magyar úszóknak a sikeres olimpiai felkészüléshez. Külön megemlítette Gyurta Dánielt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói bizottságának magyar tagját, akivel – mint mondta – rengeteg munkát végeznek az ötkarikás mozgalomban.

A beszédeket követően iktatták be az hírességek csarnokának legújabb öt tagját, akikről egy-egy kisfilmben emlékeztek meg.

Kovács Ágnes pályafutása 1995-ben a genfi ifjúsági Európa-bajnokságon aratott sikerével kezdődött, 1996-ban az atlantai olimpián, mindössze tizenöt évesen bronzérmet nyert 200 méter mellen, négy évvel később Sydney-ben pedig – akkor már a szám világbajnokaként – aranyérmes lett. Vb-címét 2001-ben megvédte, 2008-ban vonult vissza.

Kovácshegyi Ferenc sportolóként vízilabdázott, majd Széchy Tamás mellett indult el az edzői pályán. Kis megszakítással tizenöt évet dolgozott az úszóválogatott erőnléti edzőjeként. Tanítványai között volt Hargitay András, Verrasztó Zoltán, Darnyi Tamás, Szabó József, Czene Attila, Rózsa Norbert és a két Gyurta fivér. Négy olimpián (1980, 1988, 1992, 2012) vett részt.

Török László sportriporter 1985 és 2006 között minden úszó- és vízilabda-világeseményről a helyszínről tudósított. Olyan legendás mondatok fűződnek a nevéhez, mint az 1988-as, szöuli olimpián Darnyi Tamás győzelmekor elhangzott „Jó reggelt, Magyarország, jó reggelt, aranyérem!”, illetve az Egerszegi Krisztina sikere pillanatában mondott: „Hát ilyen nincs, ilyen nincs, és mégis van!”

Csik Ferenc az 1936-os berlini olimpián 100 méter gyorson diadalmaskodott, valamint a 4×200 méteres gyorsváltó tagjaként bronzérmet nyert. A második világháborúban orvosi hivatásának teljesítése közben Sopronban bombatámadás során vesztette életét. Tagja a Nemzetközi Úszóhírességek Csarnokának is.

Novák Éva az 1952-es helsinki olimpián nyert aranyérmet a 4×100 méteres gyorsváltó tagjaként, 400 méter gyorson és 200 méter mellen pedig második lett. Négy évvel korábbról, Londonból pedig egy bronzérme van utóbbi számból. Az FTC örökös bajnoka és ugyancsak a Nemzetközi Úszóhírességek Csarnokának tagja.

Az ünnepség végén az összes idei felnőtt- és utánpótláskorú Eb- és vb-érmest díjazták.