Ole Gunnar Solskjaer vezetőedzőként az első Bajnokok Ligája-meccsére készült, de anno játékosként, az elmúlt hetekben pedig trénerként a Premier League-ben volt alkalma megedződni. A vendég párizsiak két ászuk, Neymar és Cavani, továbbá Meunier nélkül álltak fel, így hazai pályán a Manchester United tűnt a mérkőzés esélyesének.
Többet is támadott, az első félidőt mégis súlyos veszteséggel zárta: megsérült Lingard és Martial is, Sanchez és Mata állt be a helyükre. Nem állítanánk, hogy ezért, mindenesetre a PSG a második félidő elején két gyors góllal (Kimpembé, Mbappé) eldöntötte a találkozót. A hajrában ráadásul Pogbát kiállították.

Fotó: Reuters
Ajax–Real Madrid, Tottenham–Dortmund a mai párosítás. A címvédő tehát az ifjú tehetségektől hemzsegő holland sztárcsapathoz látogat – soraiban az idény felfedezettjével. A csupán 18 éves Vinícius Paixao de Oliveira Junior üstökösként robbant be a futball elitjébe.
Bár a Transfermarkt a mai, infláció sújtotta futballban aprópénznek számító 35 millió euróra tartja a 2000. júliusi születésű riói, pontosabban Sao Goncaló-i srácot, a Real Madrid már 2018 júliusában 40 millió eurót fizetett a Flamengónak a játékosért, aki akkor még nem töltötte be a tizennyolcat… Soha ennyi pénzt nem fizettek még ilyen fiatal labdarúgóért a sportág történetében.
„Vinit” – így becézik – nem véletlenül hasonlítják Neymarhoz, a gyorsasága és cselezőkészsége is a honfitársát idézi. S persze őt is kerülgette a legtöbb sztárklub, a Barcelona, a Manchester City és az Arsenal is. Aztán persze észbe kaptak a Real Madridnál is, kimondva a szentenciát: „Csak minden tíz, de inkább húsz évben születik olyan tehetség, mint Vinícius.”
A 176 centis, 73 kilós fiatalember végül a 13-szoros BL/BEK-győztest választotta, de talán helyesebb úgy fogalmazni, a Real ajánlott érte a legtöbbet. Fél évvel azután, hogy bemutatták a Bernabéu közönségének, már kijelenthetjük, megtérült a befektetés.
2018. szeptember 29-én mutatkozott be a csapatban, Lopetegui edző a 88. percben becserélte az Atlético elleni madridi derbin. Ezzel ő lett a Real első 2000 után született játékosa, aki pályára lépett a bajnokságban. Az első bajnoki góljára november 3-ig kellett várni; a Valladolid ellen a 71. percben állt be Gareth Bale helyére (ekkor már Solari volt az edző), és kilenc perccel később értékesítette Isco gólpasszát.