Tizenhat kutyájával Alaszkában rekesztette a járvány a világbajnok norvég szánhúzót

A norvég Thomas Waerner március 18-án megnyerte a 48. Iditarod versenyt, de közben beütött a világjárvány, és 16 szánhúzó kutyájával együtt azóta nem hagyhatta el Alaszkát. Ha minden jól megy, júniusban térhet haza egy repülőgép-aggastyánon, amely egy norvégiai repülési múzeumba tart.

Norwegian musher Thomas Waerner poses with his lead dogs K2 and Bark under the Burled Arch after he won the Iditarod Trail Sled Dog Race in Nome, Alaska March 18, 2020. REUTERS/Diana Haecker/Nome Nugget - RC2CMF9PKTD1 Fotó: REUTERS Forrás: Reuters

Thomas Waerner nem először indult el az Iditarod (ejtsd: áj'diterod) elnevezésű alaszkai versenyen, a szánhúzó kutyák és gazdáik nem hivatalos világbajnokságán. A 47 éves norvég „musher” – így hívják a kutyaszán-versenyzőket – a célba érkezés után rendszerint eltölt néhány napot Fairbanksben a barátainál, és csak utána utazik haza Torpába, ebbe a 2620 lakosú, Lillehammer melletti városkába. Idén azonban három hónaposra nyúlik a barátok meglátogatása.

Történt, hogy az 1973 óta minden évben megrendezett, csaknem 1000 mérföldes (1600 km) viadal közben – amely március 8-án indult Anchorage-ból és a Bering-tenger partján fekvő városban, Nome-ban (ejtsd: noum) ért véget március 18-án – kirobbant a koronavírus-világjárvány, s mire célba értek a fogatok, lezárták az Egyesült Államok legészakibb államát. Waerner ugyan megnyerte a versenyt – ő a negyedik külföldi és a harmadik norvég, akinek ez sikerült –, de öröme nem lehetett maradéktalan. Ugyanis nem ölelheti magához feleségét és öt gyermekét, akik közül az egyik közben betöltötte a tizedik életévét, de édesapja nem lehetett ott Torpában a születésnapi ünnepségen.

– Imádom Alaszkát, ez álmaim országa, de az a helyzet, hogy a családomat még jobban imádom, és már nagyon hiányzik a feleségem és a gyerekek. No meg a többi 35 kutyám... – nyilatkozta Waerner az Anchorage Daily Newsnak. Még szerencse, hogy Waerner felesége, Guro foglalkozására nézve állatorvos, és szakszerű gondját tudja viselni az ebeknek.

Fotó: Reuters

Waerner 2015 óta vesz részt az Iditarodon, első nekifutásra 17. lett, és elnyerte az Év újonca díjat. Tavaly első lett a leghosszabb európai versenyen, az 1200 kilométeres Finnmarkslopeten. Az Iditarod-győztes fogatának K2 (képünkön) és Bark (magyarul: ugatás) volt a két vezérkutyája.

Aki azt hiszi, hogy jó üzlet megnyerni az Iditarodot, az nagyobbat nem is tévedhetne. Pár éve még 70 000 dollárt és egy pompás Dodge Jeep Ram terepjárót kapott a győztes, csakhogy az agresszív állatvédők nyomására az anchorage-i Chrysler-kereskedés, a verseny főszponzora visszalépett, már nincs jutalomautó, és a pénzdíj is 50 000 dollár alá csökkent. (Tény és való, 1973 óta több mint 150 szánhúzó kutya pusztult el az embert és állatot próbáló verseny közben.)

– Hiába nyertem, mínuszban jövök ki, amikor összeszámolom a költségeket – mondta Waerner, akinek otthon 14 munkást foglalkoztató elektronikai vállalkozása van. Ennek bevételéből fedezi költséges hobbiját.

Az rendben van, hogy mínuszban jön ki, de hogyan jön ki Alaszkából? Mert a légiközlekedés szünetel...

E pillanatban úgy néz ki, hogy valamikor júniusban tud csak hazatérni, méghozzá – ahogy ő fogalmazott – „repülőstoppal”.

– Tudomásomra jutott, hogy júniusban megérkezik a solai (Norvégia) repülőmúzeumba egy 1946-ban gyártott DC-6-os, és óriási szerencsémre a gépet a fairbanksi Everts Air Cargo nevű cégtől vásárolják. Kapcsolatba léptem a fairbanksi tulajdonossal, aki megengedte, hogy a tizenhat kutyámmal együtt felszálljak a repülőre – újságolja boldogan Waerner. – Kimondhatatlanul hiányzik már az otthonom. Egy biztos: ha a feleségem bármiféle házimunkára megkér, egy darabig mindig ugyanaz lesz a válaszom: Igen, drágám!