Mint a mesében: jöhettek is nézők, meg nem is. A Fradi vezetősége úgy döntött, hogy a bérleteseket részesíti előnyben, így a tábor, a B-közép helyén csak egy hatalmas zászló díszelgett. Szemre úgy tűnt, az engedélyezett durván 5000-es keretnek (bő 20 ezer fő a Groupama Aréna befogadóképessége) csak a felére rúgott a jelenlévők száma, amit később a hivatalos adat (2752) is megerősített.
Inkább a diósgyőri szurkolók hangját lehetett hallani, s a vendégek három perc elteltével akár már 2-0-ra is vezethettek volna. Előbb Ivamnovszki törte el a labdát kecsegtető helyzetben, majd az ő remek beadásából az ifjú (Szombathelyről indult, s a Fradinak anno hatalmas gólt rúgott) Kiss Tamás ziccerben csúnyán fölé emelt.
Ezután viszont Boli egymaga eldönthette volna a meccset. Nagyszerűen került háromszor is helyzetbe, de a befejezéssel nem volt szerencséje. Közte Zubkov is megszerezhette volna a vezetést a Ferencvárosnak. A félidő legvégén a DVTK-tól Polgár egy lépésről sem tudta bevenni Dibusz kapuját. A kihagyott nagy helyzetek alapján tehát szünetben 4-3 volt az állás a Fradi javára, valóságban azonban 0-0-t mutatott az eredményjelző.
A második félidőben aztán a hazaiak egy perc alatt lerendezték a meccset. Az 53. percben Civic lövése célt tévesztett, de így lett igazán jó, s Bolihoz került a labda, aki ezúttal már nem hibázott (1-0).
Rögtön ezután Zubkov rúgott bombagólt (2-0), ami után elszálltak a miskolciak reményei.
A 3-0-s végeredményt Botka állította be.
A Fradi a győzelmével tehát ismét visszaállította a kilencpontos előnyt a Fehérvár előtt.
