Christian így lett Krisztián rajongója

Olimpiai bajnoktársa, a mindig mosolygós Pars Krisztián rajongója a hármasugró Christian Taylor, London és Rió hasonló habitusú aranyérmese, a Gyulai István Memorial sztárszereplője. A hasonló jellem és a közös keresztnév is összeköti őket.

Christian így lett Krisztián rajongója – ez is lehetne a mottója a Christian Taylor kétszeres olimpiai bajnok hármasugróval készült interjúnak, amelyből kiderül, miért rokonszenvezik olimpiai bajnok társával, Pars Krisztiánnal.

Amerikai sportolóként a szerencse fiának mondhatja magát Christian Taylor, a hármasugrás négyszeres világbajnoka és a legutóbbi két olimpia aranyérmese annak köszönhetően, hogy nem a szülőhazájában, hanem Ausztriában vészeli át az Egyesült Államokban már csaknem 170 ezer áldozatot követelő koronavírus-járványt. Az osztrák szövetség segítségének köszönhetően Bécsben edzhet, onnan indul a gépkocsiját maga vezetve Székesfehérvárra, az augusztus 19-i Gyulai István Memorial nemzetközi versenyre, amelynek idén is ő lesz az egyik sztárszereplője.

Taylor sokadszor indul a Gyulai István Memorialon
Fotó: Athletics weekly

Magyarázatul szolgálhat a hármasugrás örökranglistáján a 18,21 méteres egyéni csúcsával a második helyet elfoglaló amerikai sportoló jelenlegi tartózkodási helyére az is, hogy Beate Schrott személyében osztrák feleséget választott magának, aki szintén atléta, a 100 méteres gátfutásban a londoni olimpia nyolcadik helyezettje. Öt nappal a székesfehérvári szereplése előtt Christian Taylor az SzPress hírszolgálat kérdéseire válaszolt.

– Manapság nem könnyű egy amerikainak útra kelni és eljutnia oda, ahová szeretné. Országomban aggodalomra ad okot a kimutatott Covid–19 fertőzöttek száma, ami már az öt és félmilliót közelíti, ráadásul a helyzet napról-napra rosszabbodik. Óriási szerencsém, hogy ez idő alatt Európában tartózkodhatok, amiért nagyon hálás vagyok az osztrák atlétikai szövetségnek. Bécsben élek, itt edzek, innen igazán könnyű lesz autóval eljutni Székesfehérvárra. Az út biztonságosnak ígérkezik, senki sem fertőzhet meg, ráadásul még a csomagfeladással sem kell bajlódnom a repülőtéren – nyilatkozta a 30 esztendős hármasugró, aki 2020-ban harmadik olimpiai győzelmének kivívására készült.

Negyedszázados világcsúcsot döntene

– Az olimpia elhalasztása szükségszerű és jó döntés volt, amibe így sem volt könnyű belenyugodni. Négy éven át csak előre tekintettem, szívemben azzal az érzéssel, hogy képes vagyok a harmadik olimpiai aranyérmem megszerzésére. Aztán mi történt, mivé lett a világ? Hívő emberként most abban bízom, hogy Isten jobb évet szán nekünk jövőre, én pedig minden erőmmel azon leszek, hogy bármi is történjék, ne inogjon meg a kitartásom és a hitem. Az egész világ arra vágyik, hogy nyugodtabb életet élhessünk – mondta Taylor.

Nemcsak a harmadik olimpiai győzelmének kivívásáról nem mond le, hanem arról sem, hogy megjavítsa az olimpiai és világbajnok brit Jonathan Edwards immár negyedszázados világcsúcsát. Nyolc centiméterrel nagyobb ugrással beállítaná, kilenccel pedig megdönthetné az „öregecske” csúcsot.

– A sportban nincs olyan, hogy végső és mindörökre tökéletes. Mindig lehet valamin javítani, egy aprócska hibát felfedezni. Az edzőmmel folyamatosan azon dolgozunk, hogy gyorsabb, rugalmasabb és erősebb legyek, javuljon az állóképességem, az elugrástól a homokba érkezésig minden hajszálpontos legyen. Ezt az utat kell követnem, hogy a világcsúcsjavítás nehéz feladatát is teljesíteni tudjam, és aztán újabb célokat is kijelölhessek magam előtt – jelentette ki a hármasugró.

Pars mosolya megigézte

Akkor lett 2011-ben a dél-koreai Teguban először világbajnok, amikor Pars Krisztián a kalapácsvetésben a második helyen végzett. Egy évvel később Londonban mindketten olimpiai győzelmet ünnepelhettek.

– Krisztián remek fickó, elképesztő volt számomra, ahogy a londoni küldetését teljesítette. Rajongója vagyok, és nagyon sokat számít nekem az a kedvesség, vidámság és kitartás, ami felém sugárzik belőle. Mindig ott van az arcán az a mosoly, ami jókedvet áraszt, ő nemcsak nagy bajnok, hanem jó ember is – folytatta Taylor, akit az atlétavilág nagyságai ugyanilyennek látnak, és ezért is tisztelnek.

Két évvel ezelőtt a dohai Gyémánt Liga győzelme után elsőként az adományozók között a nyerő ugrócipőjét ajánlotta fel a nemzetközi atlétikai szövetség Örökség Világgyűjteményének, tavaly, a világbajnokságot követően, nemeslelkűségét ismét bizonyítva a dedikált sportdresszéről és a rajtszámáról is lemondott.

– A Nike bőségesen ellátott remek ugrócipőkkel, amelyek minden egyes darabjának megvan a maga története és üzenete. Ezek közül a jövőben is szívesen ajánlok fel a gyűjteménynek egy párt, mert azok rólam szólnak, az életemről, a sikereimről, amelyek motivációt jelenthetnek a kiállítás látogatóinak – mondta büszkén az atléta.

Befejezésül arról számolt be az SzPress hírszolgálatnak, hogy meddig tarthat a már most is csodálatra méltó pályafutása.

– Addig maradok a pályán, amíg a szenvedélyem visz előre. A világcsúcs megjavítása a fő cél, de nem minden az eredményekről szól – hangoztatta a kétszeres olimpiai bajnok, aki tavaly bejelentette a nemzetközi szövetségtől független, de annak döntéseit érdekképviselőként befolyásolni igyekvő Atléták Szövetségének megalakulását. – Azt szeretnénk, hogy legyen még szorosabb a kapcsolat a szurkolók és az atléták között, ha majd újra megtelhetnek a lelátók, érezzük a bőrünkön, hogy velünk vannak a híveink, ők pedig azt, hogy értük is vagyunk. A sors megáldott azzal, hogy sikeres atléta lehessek, viszonzásul a jövőben is azon leszek, hogy mindez ne csak engem ösztökéljen újabb feladatok megoldására, hanem azokat is, akiknek az atlétika szórakozást és örömöt jelent – mondta befejezésül Taylor, aki 14 esztendővel ezelőtt már ifjúsági világbajnoki győzelemmel büszkélkedhetett, amikor a sportvilág szomorú szívvel búcsúzni kényszerült Gyulai Istvántól. A nemzetközi szövetség egykori főtitkárától, akinek idén is a személyisége és a munkássága előtt tiszteleg a hagyományt teremtő Atlétikai Magyar Nagydíj.