Zsóri vára

Zsóri októberben lesz húszéves, hamarosan eldől, sikerül-e a tehetségéhez méltó labdarúgót faragni belőle vagy sem.

Zsóri Dánielt nem lehet azzal vádolni, hogy elaprózza. Nem a mennyiség bűvöletében rugdossa a gólokat az NB I-ben, ritkán talál a kapuba, de annak megadja a módját. Az elsőért egyenesen Puskás-díjat kapott, a második ezzel az elismeréssel biztosan nem jár, de aki látta, az megemelte a kalapját: az Újpest elleni szabadrúgást maga Lionel Messi sem végezhette volna el szebben és pontosabban.

A ritka az egészen pontosan másfél év. A világszenzációt jelentő gólt debreceni játékosként 2019 februárjában ollózta a Ferencváros kapujába, majd most vasárnap jött a második, már a Budafok futballistájaként. Az utóbbira némi árnyékot vet, hogy hősünk a meccs hosszabbításában alattomos módon megtaposta az újpesti Risztevszkit, amiért kiállították és amiért persze nyilván megkapja a maga büntetését az MLSZ-től és a klubjától is.

Az én bajom ezzel a másfél évvel van. Világos, a Puskás-díj nagy kuriózum, azzal ő már részese az egyetemes labdarúgó-történelemnek, de futballistaként jóval előrébb tartana mondjuk harminc apró, csúnya góllal, mint ezzel a két szépségdíjassal. Miután tavaly nyáron Debrecenből Fehérvárra szerződött, ott úgy emlegették, mint a jövő nagy ígéretét, aki jól felépítve még sok dicsőséget hozhat a klubnak. Öt meccsen kapott néhány percet.

A tavasszal kettős játékengedéllyel a Budaörsben négy mérkőzésen lépett pályára, de nem róla szólt az élet, majd a nyáron – szintén kölcsönben – Budafokra került. Két hónapja azt mondta, itt szeretné újraépíteni magát. A BMTE vezetőedzője, Csizmadia Csaba pedig ezt nyilatkozta róla az Újpest elleni döntetlen után: „Dani olyan állapotban érkezett hozzánk a nyáron, hogy az önbizalma sem volt a topon. Szeretnénk felépíteni, ehhez meg fogja kapni a lehetőséget.”

Ha Zsóri Dániel tényleg akkora tehetség, mint amekkorának mondják, akkor nehéz elszámolniuk ezzel a másfél évvel azoknak, akik foglalkoztak vele. A jelek szerint tényleg építették, csak éppen nem fel, hanem le, másként nem kellene újra és újra nekilátni, mint a balladai Déva várának. Zsóri októberben lesz húszéves, hamarosan eldől, sikerül-e a tehetségéhez méltó labdarúgót faragni belőle vagy sem.

Erre nincsen már újabb másfél éve.