Nem lehetett mással kezdeni: Nagy Ádám a magyar válogatott szokásos sajtótájékoztatóján ma délután nem magukról, nem a portugálokról vagy a kedd esti Európa-bajnoki mérkőzésről kapta az első kérdést.
Hanem természetesen Christan Eriksenről…
– Vége lett a délutáni edzésnek, bementünk átöltözni, amikor hallottuk az első híreket arról, hogy mi történt vele a pályán. Mindannyiunkat sokkolt, és csak találgatni tudtuk, hogy mi lehet a folytatás. Különösen abba volt rettenetes belegondolni, hogy Eriksennek a helyszínen volt a családja, és a szeretteinek ezt a lelátóról kellett végignéznie... Ráadásul ez bármelyikünkkel megtörténhet. Mindannyiunk nevében mondhatom, hogy szeretnénk minél hamarabb a családja körében nyugodtnak, boldognak látni. Hiába vizsgálnak minket folyamatosan és rendkívül alaposan, a legszigorúbb orvosi felügyelet mellett is előfordul ez, ami borzalmas.
Ezután tért át a beszélgetés a magyar válogatott felkészülésére az első, Portugália elleni mérkőzésre. Nagy Ádám erről elmondta, hogy az edzőtábor elérte a célját, a csapat jól felkészült a kihívásokra, és a taktikai elemeket is maradéktalanul begyakorolták. Persze, minden más volt május elején, az összetartás első napjaiban, és most, lényegében órákkal a pályára lépés előtt.
Fotó: Mirkó István
– Érezzük, hogy fokozódik a nyomás – szögezte le. – Amikor Ausztriában elkezdtük a közös munkát, még lazán beszélgettünk az Európa-bajnokságról, mert tudtuk, még nagyon sok edzés van előttünk. Most viszont már karnyújtásnyira van az első meccs, nő a feszültség, ám ez nem rossz, ez édes teher, hiszen a hazánkat képviselhetjük egy Európa-bajnokságon, ráadásul hazai pályán a saját szurkolóink előtt, és könnyen lehet, ez egy soha vissza nem térő alkalom.
Nagy Ádám már öt éve, a franciaországi Európa-bajnokság idején is a válogatott alapemberének számított. Az örökké emlékezetes portugálok elleni 3-3-ra végződött meccsen ugyan nem lépett pályára, ám átélte már egy kontinenstorna hamisítatlan, csak rá jellemző hangulatát.
– Durva belegondolni, hogy azóta már elszaladt öt esztendő, mint ahogyan abba is, hogy már csak négy meccs hiányzik az ötvenedik válogatottságomhoz. Nem szoktam ezen sokat agyalni, de amikor az eszembe jut, büszkeség tölt el. Öt év alatt a portugálok is változtak, de nálunk csaknem teljes generációváltás zajlott, sok a keretünkben a fiatal futballista. A változás ellenére az Európa-bajnok ma is dugig van magas minőségű játékosokkal, de mi is erősödtünk. Biztos vagyok benne, hogy ezúttal nem születik hat gól, ugyanakkor hiszem, hogy megint jó meccset játszunk egymással, azt pedig remélem, hogy a körülményekhez képest is együtt tudunk majd örülni a szurkolókkal.
