Persze mindez keménypályán történt, nem Nadal legsikeresebb helyszínén, a párizsi centerpályán.
Zverev korai brékkel kezdett, ám előnyét nem tudta végigvinni, 4:3-nál több nagy hibát elkövetett.
Fogadóként Nadalnak volt három játszmalabdája, de ezeket hárította az uralkodó olimpiai bajnok, a tie breakben pedig már Zverev vezetett 6-2-re.
Mégis elveszítette az első játszmát.
A második szettre valamelyest csökkent a színvonal, példátlan brékparádét mutattak be a játékosok. Zverev régi gyengesége, a sok kettős hiba előjött, de Nadal is sokat rontott, és az első négy adogatójátékát kivétel nélkül elveszítette.
Nem meglepő, hogy már a második szettben fáradtan mozogtak: elérték a három óra játékidőt, elképesztően hosszú és kimerítő labdameneteket játszottak.
S ez a három óra küzdelem semmit sem számított: Alexander Zverev bokája kifordult, és a rossz lépés pillanatában eldőlt az elődöntő.
Zverev ordított, sírt, tolószékben hagyta el a pályát. Néhány perc múlva, mankózva visszatért, hogy formálisan is feladja a találkozót, és elköszönjön a közönségtől. Ki tudja, mennyi időre...
Nadal a harminchatodik születésnapján bejutott a tizennegyedik Roland Garros-döntőjébe, de biztos, hogy nem így akarta tovább javítani a rekordját.
Roland Garros, elődöntő Nadal (spanyol, 5.)–Zverev (német, 3.) 7:6, 6:6-nál Zverev feladta. Ruud (norvég, 8.)–Cilic (horvát, 20.) 3:6, 6:4, 6:2, 6:2 |
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!