Orosz sportolóknak biztosan nem jut a közel 8,5 millió dolláros összdíjazásból, ugyanis ők és a fehéroroszok nem vehetnek lesz a vb-n az ukrajnai háború miatt. A pénzdíjakról szóló közleményben pedig a WA meg is forgatta a kést az oroszokban.
Az orosz szövetségre a doppingolás miatt kiszabott büntetés biztosította az alapot, hogy nagyobb pénzdíjat fizethessünk a mostani világbajnokságon és jövőre Budapesten is.
Az atlétikai szövetség a legszigorúbban eljáró sportági testületek közé tartozott az orosz állami támogatású doppingprogrammal szemben, a 2017-es és a 2019-es világbajnokságon is csak semleges színekben indulhattak orosz atléták, akiknek részletes szabályok alapján kellett bizonyítaniuk, hogy nem hozhatók összefüggésbe tiltott szerekkel. Idénre összesen hetvenhárom orosz atléta kapott engedélyt, hogy nemzetközi versenyeken induljon, ám a vb-ről ők is lemaradnak.
A háború miatt különösen a női magasugrás lett volna feszült versenyszám. A legutóbbi két vb-n és a tokiói olimpián is az orosz Marija Laszickene nyerte ezt a versenyszámot, de valamennyi alkalommal volt ukrán dobogós is: 2017-ben Julija Levcsenko, 2019-ben Jaroszlava Mahucsih lett az ezüstérmes, utóbbi tavaly az ötkarikás játékokon harmadik lett.