– Már majdnem hatvanéves, de mégis úgy tekintünk rá, mint a világ legjobb kosárlabdázójára – a két NBA-döntő legjobbjának is megválasztott Kevin Durant tavaly, az észak-amerikai profi kosárlabda-liga 75. évfordulós ünnepének kapcsán mondta ezt Michael Jordanről. Azóta a trónkövetelő LeBron James egy újabb, korszakos rekorddal érvelt maga mellett, de ha a népszerű internetes keresőbe beírjuk, hogy „basketball goat”, azonnal válaszol a feltett kérdésre: Michael Jordan minden idők legjobb kosarasa.

Jordan az Egyesült Államokban már az egyetemi éveiben szupersztár volt. Távoli szemlélőként nézve felfoghatatlan, hogy mennyire népszerű és mennyire színvonalas lehet egy iskolák közötti bajnokság. Az amerikaiak az olimpia amatőr érájában az egyetemi bajnokságból (NCAA) állították össze az ötkarikás válogatottjukat, amely rendre meg is nyerte az aranyérmet. Jordan is így lett olimpiai bajnok 1984-ben, korábban pedig az amerikai válogatottnak köszönhetően Magyarországon is játszott, Európa legjobbjai ellen.
Azonban Michael Jordan hazánkban sem ennek a látogatásnak köszönhetően vált ismertté.
Hogyan emelkedett fel a Chicago Bulls?
Michael Jordan 1984-ben lett NBA-játékos, és a Chicago Bullshoz került, amely nem tartozott a liga ünnepelt sztárcsapatai közé, korábban soha nem jutott be a döntőbe, a Jordan draftolását megelőző három idényben pedig lényegében pofozógép volt. A kosaras azonban kifejezte vágyát, hogy a Bullst ligaszerte tiszteljék, s ezért rengeteget tett a következő szűk másfél évtizedben.
Az 1986/87-es idényben lett először a liga pontkirálya, 37,1 pontos meccsenkénti átlaggal, ennél jobbra csak a 60-as évek sztárja, Wilt Chamberlain volt képes a liga történetében. A pontkirályi címet végül csúcsot jelentő tíz alkalommal hódította el Jordan, akit az 1987/88-as idényben az idény legjobbjának és a legjobban védekező játékosnak is megválasztottak. A Bullst azonban ekkor még megállította a Detroit Pistons – a két csapat rivalizálása a következő években ellenségeskedéssé fajult.