Az 1931. augusztus 9-én született Zagallo futballistaként az 1958-as és az 1962-es, szövetségi kapitányként az 1970-es, Carlos Alberto Parreira segítőjeként pedig az 1994-es világbajnokságon lett aranyérmes. Zagallo volt az első, aki játékosként és szövetségi kapitányáként t is megnyerte a világbajnokságot – ezt a bravúrt azóta a német Franz Beckenbauer és a francia Didier Deschamps is megismételte. Zagallo halálával az 1958-ban világbajnok brazil válogatottnak már egyetlen tagja sem maradt életben.
Mário Zagallo hazája válogatottját 1994 és 1998 között is irányította, a franciaországi világbajnokságon ezüstérmesek lettek.
– Apám nem akarta, hogy futballista legyek, nem engedte. Akkoriban ez nem egy szakma volt, amit tiszteltek. A társadalom nem nézte jó szemmel. Ezért mondom, hogy a futball véletlenül került az életembe – mesélte egy interjúban, amelyet a brazil szövetség tett közzé.
Bal oldali középpályásként kezdte 10-es mezben, de ennek akkoriban, a Pelé előtti időkben még nem volt olyan nagy jelentősége. Hamarosan azonban posztot váltott.
– Láttam, hogy nehéz lesz bejutni a brazil válogatottba a 10-es mezben, mivel sok nagyszerű játékos volt azon a poszton. Ezért a középpályáról a bal szélre kerültem – mondta korábban.
Neki tulajdonítják, hogy megváltoztatta a szélsők játékmódját, ugyanis addig a támadójátékosok nem segítettek védekezésben. Ő volt az egyik első futballista, aki hamis szélsőként szerepelt, vagyis a középpályások és a csatárok között játszott.
