– Lezárult egy fejezet, minden címet megnyertünk. Úgy érzem, elvégeztem a munkát, ennek vége van – bombaként robbant Pep Guardiola nyilatkozata karácsony előtt, hiszen sokak szerint a Manchester City vezetőedzőjének szavai a távozását vetítették előre. Valószínűleg azonban ennek a bombának nagyobb volt a füstje, mint a lángja, hiszen azóta sem érkezett hír arról, hogy Guardiola valóban elhagyná a Cityt, és a szerződése is 2025 nyaráig szól a klubbal.
Abban a kijelentésben viszont semmi túlzó nincs, hogy Guardiola már mindent megnyert a manchesteriek élén. A nemzetközi klubfutballban 2023 elsősorban az angol klubról szólt, amely aranyérmet szerzett a Premier League-ben és az FA-kupában, de az igazán különleges az volt, hogy története során először a Bajnokok Ligája győztese lett, ami után az európai Szuperkupát és a klubvilágbajnoki címet is bezsebelte. Az utóbbi döntője után – amelyben a City 4-0-ra kiütötte a Libertadores-kupa-győztes brazil Fluminensét – beszélt Guardiola arról, hogy elvégezte a munkát.
Guardiola végül Julia Robertset is rabul ejtette
Amikor 2008-ban az Egyesült Arab Emírségek tette rá a kezét a Manchester Cityre, az arab tulajdonosok ilyen sikerekben bíztak. Tizenöt évig tartott, mire a klub valóban Európa és a világ legjobbja lett, s a rögös úton egyvalami sosem számított: a pénz. Az arab hatalomátvételtől a BL-győzelemig a City mintegy 2,3 milliárd eurót költött el új igazolásokra, és a klub úgy kezdte meg 2023-at, hogy a Premier League vizsgálatot indított ellene, mert a gyanú szerint 2009 és 2018 között 101 alkalommal is megszegte a liga pénzügyi szabályait. Árnyékot vethetett volna az ügy a City tarolására, de a sikerek hamar elvonták a figyelmet az arabok pénzügyi ügyeskedéseiről.
Még a Micsoda nő! főszereplője, azaz Julia Roberts is a BL-trófeának puszit adó Guardiola fotóját posztolta a közösségi médiában. Az amerikai színésznő nem véletlenül üzent a spanyol mesternek, hiszen Guardiola korábban azt mondta, nyerhet ő három BL-t is Cityvel, akkor is csődtömegnek érezheti, mert az általa régóta bálványozott Julia a manchesteri látogatásakor nem a City, hanem az évek óta válságban lévő United meccsét nézte meg…
Az év legfontosabb mérkőzésén, az isztambuli BL-döntőn azonban a Manchester City győzött góljával 1-0-ra az olasz Internazionale ellen. A BL tavalyi gólkirálya Erling Haaland lett tizenkét találattal. A norvég csatár, aki 2022 nyarán igazolt a Citybe, az első angliai idényében a Premier League-ben is gólkirály lett, összességében pedig 53 tétmeccsen 52-szer volt eredményes. Hiába volt Haaland egyénileg és csapatszinten is elképesztően eredményes, nem tudott nyerni Lionel Messivel szemben.
nyolcadszor is Aranylabda
2023-ban a futball legnagyobb egyéni díját nyolcadszorra is az argentin klasszis kapta meg, annak ellenére, hogy tavaly volt egy visszafogott tavaszi szezonja a Paris Saint-Germainben, majd a nyáron pályafutása érdemi részének véget vetve az Egyesült Államokba, a David Beckham vezette Inter Miamiba igazolt. Akkor miért Messi kapta az Aranylabdát? Erre is volt magyarázat, hiszen nem naptári évet, hanem futballidényt vesznek számításba, amibe beleesett 2022 ősze, vele együtt az argentin válogatott világbajnoki címe Katarban, ami a torna legjobbjának megválasztott Messi vezérletével jött össze.
Több szempontból történelmi volt a 36 éves támadó Aranylabda-sikere. Egyrészt a nyolcadik cím új rekord, de ez a legkevesebb, hiszen már a hét, sőt a hat győzelemmel is ő volt a csúcstartó. Az igazán érdekes az, hogy Messi lett az első, aki nem európai klub játékosaként vehette át a díjat.
– és Erling Haaland is fantasztikus idényt futott, biztos vagyok benne, hogy ők is elnyerik ezt a díjat – jósolta Messi a győztes beszédében, ami nem is lehetett volna aktuálisabb, hiszen látványos korszakhatárt hozott 2023. Ez volt az év, amelyben a nemzetközi futballt tizenöt évig uraló Lionel Messi és kettősének mindkét tagja Európán kívül kezdett el futballozni.
Ronaldo már 2022. december 30-án Szaúd-Arábiába írt alá, és tavaly mutatkozott be az al-Nasszr színeiben arab futballvilágban. A 38 éves portugál tett róla a nemzetközi futball epicentrumától eltávolodva is róla beszéljen a világ. Ronaldo 2023-ban összesen 54 gólt szerzett, amivel a világ legjobb góllövője lett. – Jó évem volt, az Al-Nasszrt és a portugál válogatottat is segítettem – összegzett Ronaldo. – 2024-ben is folytatom, és megpróbálom ugyanazt elérni, amit 2023-ban.
Nem lesz könnyű dolga. Mármint nem a gólok tekintetében, hiszen Ronaldo legnagyobb hatása tavaly a pályán kívül mutatkozott meg, az pedig alighanem megismételhetetlen.
Cristiano Ronaldo, a szaúdi úttörő
Ronaldo volt az első nagy név, aki Szaúd-Arábiába igazolt, ám azt még könnyű volt egy kihunyóban lévő csillag utolsó pislákolásaként értelmezni. Ronaldo akkor már közeledett a 38. születésnapjához, hosszú hetek óta nem volt klubja, és hiába ajánlották fel Európa szinte összes topcsapatának, sehol sem kellett. Az, hogy ő végül az al-Nasszrban kötött ki, valamilyen szinten meglepetés volt, de az egyre szűkülő lehetőségei miatt megdöbbentő semmiképp. 2023-ban Ronaldo hatására fordult a kocka: Szaúd-Arábia sorozatos sztárigazolásai egyre kevésbé számítottak meglepetésnek.
– Ronaldo volt az úttörő. Mindenki őrültnek nevezte, mindenfélének elmondták. Erre tessék, ma már azt látjuk, hogy a szaúdi bajnokság egyre csak erősödik és erősödik – nyilatkozta egyfajta önigazolásképpen is aki augusztus közepén írt alá az al-Hilalhoz, amely kilencvenmillió eurót fizetett érte a PSG-nek. A hírek szerint a brazil éves fizetése kétszázmillió euró. Úgy is nézhetjük, hogy a szaúdi pénz ma már vonzóbb, mint a főként a PSG-be pumpált katari.
Ronaldo mind az 54 gólja 2023-ban:
A tavaly még regnáló aranylabdás elcsábítása a Real Madridból is szimbolikus jelentőségű volt, de persze 35 évesen rá is lehetett azt mondani, mint Ronaldóra, hogy sokkal több van már mögötte, mint előtte. Ebbe a kategóriába tartozhat különböző mértékben Neymar, Roberto Firmino, N’Golo Kanté, Riyad Mahrez, és Kalidou Koulibaly is, akik mind harmincon túl írtak alá a szaúdi ligába, de ha nem tesznek így, jó eséllyel valahol a BL-ben is rúghatták volna még a labdát az ősszel. Ugyanakkor a 28 éves Szergej-Milinkovics Szavics, a 29 éves Fabinho és a 26 éves Rúben Neves példája is jelzi, hogy Szaúd-Arábia az erejük teljében lévő sztárokra is hatékonyan vadászik.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szaúdi tulajdonban lévő Newcastle United bejutott a BL-be tavaly, és az arab kézben lévő Manchester City nyerte meg az összes fontos nemzetközi trófeát, akkor az valamilyen szinten előrevetíti a jövőt is. Európa egyre kevésbé tud pénzben versenyezni a vagyonos arab világgal.
A Real Madrid elnöke, Florentino Pérez erre a jelenségre is akart reagálni a 2021-ben bejelentett és akkor gyorsan el is bukott Európai Szuperliga megvalósításával, amely a legnagyobb klubokat tömörítette volna egy új, az UEFA-tól független sorozatban a nagyobb bevételek reményében. A Szuperliga decemberben támadt fel poraiból, miután az Európai Unió bírósága kijelentette, hogy a FIFA és az UEFA az uniós joggal ellentétesen akadályozta meg a sorozat létrehozását. Hogy mi lesz ennek a vége, azt ma még nem tudhatjuk.
Erling Haaland, és a jövő
Az ugyanakkor biztos, hogy Messi és Ronaldo után jönnek a fiatalok. A 23 éves Haaland tavaly már kiérdemelhette volna az Aranylabdát, a 25 éves Mbappé évek óta az esélyesek közé tartozik, és ha végre elhagyja a PSG-t, egy erősebb ligában beteljesítheti a sorsát. Melléjük 2023-ban felnőtt a húszéves angol Jude Bellingham is, aki megkapta mindkét U21-es „mini Aranylabdát”, a Raymond Kopa- és a Golden Boy-díjat is. Nem érdemtelenül, hiszen miután a Real Madrid 103 millió euróért megvette a Dortmundtól, Bellingham 21 tétmeccsen 17 gólt és öt gólpasszt tett le az asztalra az őszi szezonban, így erősebben kezdett, mint a klubtörténet legjobbja, Cristiano Ronaldo.
Bellingham is méregdrága volt, de tavaly a legtöbb pénzt egy másik angol futballistáért adták ki a világon: a védekező középpályás Declan Rice 116,6 millió eurót ért meg az Arsenal számára.
Az új brit átigazolási rekord haszonélvezője a West Ham United volt, amely 58 évvel az 1965-ben aratott KEK-győzelme után újra európai kupagyőztes lett, ezúttal a Konferencia-ligában. A prágai döntő végén csapott le az angol „kalapács”: Jarrod Bowen 90. percben szerzett góljával győzött a David Moyes vezette WHU 2-1-re az olasz Fiorentina ellen. Rice csapatkapitányként azon a meccsen játszott utoljára profi pályafutása addigi egyetlen klubjában.
Hasonlóan szép búcsút vett Lipcsétől is, aki meg az Eintracht Frankfurt ellen 2-0-ra megnyert Német Kupa-döntőben játszott utoljára az RB Leipzig mezében, ráadásul 1988-as bravúrját megismételve gólt is szerzett a győztes fináléban, aztán hetvenmillió euróért a Liverpool játékosa lett, és berobbant a Premier League-ben.
José Mourinho botránya Budapesten
Reflektorfénybe került a Puskás Aréna is, hiszen a budapesti stadionban rendezték meg az Európa-liga döntőjét, amelyben a sorozat spanyol specialistája, a Sevilla története során a hetedik győzelmét aratta, mivel 1-1 után tizenegyespárbajban legyőzte az olasz AS Romát. A finálé utóélete a rómaiakat vezető José Mourinho botrányáról szólt, aki a Puskás Aréna parkolójában káromkodva kiabált Anthony Taylornak, így minősítve a játékvezető teljesítményét.
A topligákban a legnagyobb szenzációt a Napoli olasz bajnoki címe jelentette, hiszen a csapat harminchárom évet várt a második scudettója után a harmadikra. 1987-ben és 1990-ben még Diego Maradona vezérletével nyerte meg a Serie A-t a Napoli, amely azóta megjárta a harmadosztályt is, mígnem tavaly visszatért a csúcsra. A La Ligában a Barcelona Xavi vezetésével 2019 óta először lett bajnok.
A Bundesligában nem volt meglepetés, hogy a Bayern München sorozatban a tizenegyedik aranyérmét is megszerezte, csupán az, hogy az utolsó forduló utolsó pillanatáig izgulnia kellett ezért a bajor csapatnak, amely ezúttal csak a Dortmund bénázásának köszönhette a sikerét. Itt magyar sikernek is örülhettünk, hiszen Lőw Zsolt márciusban a Bayern edzői stábjának a tagja lett a Julian Nagelsmann helyére kinevezett Thomas Tuchel segítőjeként.
Borítókép: A Manchester City tavaly öt trófeát szerzett meg, szinte mindent vitt (Fotó: Oli Scarff /AFP)
