Elsőként hirtelen Logodi László neve ugrik be. Ő volt az egyik leghíresebb scout, bár ezt a szót hallva neki szaladna fel a legmagasabbra a szemöldöke, nem is értené, minek nevezték el. Túl azon, hogy a hatvanas, hetvenes években a Ferencváros serdülő és ifista futballistáinak a szervezője és mentora volt, számos később befutott játékos felfedezőjeként is ismert. Akkor ilyen hozzá hasonló bácsik járták az országot, figyelték nemcsak a pályákat, hanem a még létező grundokat is, hátha valahol gyöngyszemre bukkannak.

Belőlük lettek mára a hivatásos játékosmegfigyelők, idegen szóval a scoutok, akik szintén járják a pályákat, de már nem vakrepülésben, hanem a hatalmas adatbázisból kihalászott tehetségeket figyelik meg, illenek-e az adott klubhoz az adottságaikat és például a mentalitásukat tekintve. Ám ahogy a Logodi Laci bácsik felett eljárt az idő, úgy a hagyományos scoutok is kezdenek a háttérbe szorulni, és talán nem meglepő, hogy ennek az oka a mesterséges intelligencia megjelenése a sportban. Persze, nem csupán a megfelelő játékosok kiválasztásában játszik egyre nagyobb szerepet, a tőle kinyerhető információk felhasználhatók a sportolók teljesítményének a javítására, stratégiai döntések meghozatalára és a játék alaposabb elemzésére, megértésére is. Akkora teret hódított már, hogy a várakozások szerint 2030-ra az MI szegmens a sportiparban eléri a 19,2 milliárd dolláros értéket.
Nem jövő, jelen: a mesterséges intelligencia és a sport
Hétköznapi ésszel alig felfogható módon a mesterséges intelligencia segítségével modellezni lehet például egy játékos megsérülésének a valószínűségét, az esélyét a teljesítménye visszaesésének és a hirtelen feljavulásának is, a mérkőzések felelevenítésénél az eddigieknél összetettebb és részletesebb elemzést ad a taktikáról és az egyes sportolók szerepéről, ennek megfelelően segít az egyéni képzésben, de még a megfelelő sporteszközök és öltözetek kiválasztásában is.
Csak egy elképesztő példa: az innovatív, mesterséges intelligenciával ellátott futócipők a párnázottsági szintet a felhasználó fáradtságának megfelelően alakítják, amit a mozgás és a pulzusszám figyelésével mérnek. Ez biztosítja az optimális kényelmet és támogatást a futás során.
Visszatérve a játékosmegfigyeléshez, a kiválasztáshoz, az angol Sheffield United már évek óta támaszkodik az MI segítségére. Az egész pofonegyszerű: a klub által kijelölt szakember betáplálja a gépbe az általuk legfontosabbnak tartott paramétereket, például a magasságot, a súlyt, a cselezőkészséget, a gyorsaságot és az állóképességet, az MI pedig átfutja a hozzá kapcsolt adatbázist, majd kidobja a tökéletes jelölt nevét.
Ezek az adatbázisok pedig nagyon nagy merítést adnak, több ezer, többnyire tizennyolc év alatti futballistáról tudnak szinte mindent a világ számos országából. És a rendszer úgy is működik, hogy ha például a Manchester City egy Erling Haaland mellé illő fiatal támadót keres, akkor így adja meg a szempontokat, és pillanatok alatt megkapja az eredményt.
A futball világában már több ilyen rendszer segíti egymás konkurenciájaként a klubok munkáját. Chris Wilder, a Sheffield United menedzsere már 57 éves, ugyanakkor teljesen nyitott az új technológiára annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon érvényesülni az átigazolási piacon.