Milliárdos költségvetés, külföldi sztárok, stabil teljesítmény – ez a titka a Győr és a Ferencváros BL-menetelésének

Ismét a fénykorát éli a magyar női kézilabdázás Magyarországon, hiszen a válogatott a párizsi olimpián a 6. helyen zárt, majd a tavaly decemberi, részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon fantasztikus teljesítményt nyújtva bronzérmet szerzett. Klubszinten még ennél is jobban szerepelt a hazai bajnokság két élcsapata a Ferencváros és Győri Audi ETO KC, hiszen a Bajnokok Ligája csoportjából mindketten egyenes ágon jutottak a negyeddöntőbe, és a mutatott forma alapján mindkét gárdának nagy esélye van a május végén rendezendő budapesti Final Fourba jutásra.

A szurkolók nagy álma, hogy a Fradi és a Győr egymással játssza a BL-döntőt Fotó: gyorietokc.hu

Jogos a Fradi-játékosok öröme, már negyeddöntősök a Bajnokok Ligájában (Fotó: Fradi.hu/Micheller Szilvia)

A győriek a siker érdekében kitartanak az idegenlégiósok mellett

Az EHF adatai alapján nézzük meg, miért is mondjuk azt, hogy a két magyar élklub rendkívül stabil teljesítményével esélyes a Final Fourra. A győriek esetében folytatódott az az átigazolási tendencia, hogy egy kis magyar mag mellett inkább az idegenlégiósok játszák a főszerepet, a cél minél több világsztár Győrbe csábítása, hiszen az elmúlt években ez a módszer vezetett oda, hogy immár hatszoros BL-győztes a csapat. Ez alapján nem meglepő, 

hogy ebben az évadban Anna Lagerquist, Kristine Breistöl, Kelly Dulfer, Kristina Jörgensen, Bo van Wetering, Dione Housheer és Hatadou Sako érkezett a Kisalföld fővárosába. 

A már itt játszó Estelle Nze Minko, Sandra Toft, Kari Brattset Dale, Bruna de Paula és a dél-koreai Ryu Eun Hee velük kiegészülve félelmetes csapatot alkotnak, melyet a két magyar válogatott, Győri-Lukács Viktória és Fodor Csenge tesz teljessé. A csapatban fiatal, 20 év alatti magyar tehetségek edződnek a világsztárokkal, ám ők még a tanulás fázisában vannak, a jövő ETO-jának lehetnek majd az erősségei.

Győri-Lukács Viktória stabil tagja a Győrnek (Fotó: Gyorietokc.hu)

A Fradinál is rájöttek, a BL-trófea ára a külföldi sztárok leigazolása

A Ferencváros Elek Gábor időszakában pont az ellentétes utat járta be, és a sok magyar tapasztalt és fiatal játékos mellett csak néhány külföldi sztárt igazolt le. 2023-ban kis híján sikerült is a bravúr, majdnem BL-győztesek lettek, ám Elek Gábor távoztával előbb külföldi edző érkezett, majd a döntés, miszerint ha a nemzetközi mezőnyben is trófeákat szeretnének nyerni, bizony nekik is a légiósokhoz kell nyúlniuk. A már meglévő külföldi klasszisok mellé – a korelnök játékmester Andrea Lekics, a kőkemény beálló Dragana Cvijics, a holland válogatott jobb szélső Angela Malestein és a német átlövő sztár, Emily Bölk – négy újabb világsztárt szerződtettek: 

irányító, illetve átlövő posztokra az orosz Darja Dmitrijevát és Valerija Maszlovát, az Eb-győztes francia válogatottból pedig a kapus Laura Glausert és a balátlövő Orlane Kanort. 

Természetesen itt is megvan a válogatottban is játszó magyar mag, Klujber Katrin, Márton Gréta, Simon Petra és Janurik Kinga.

Simon Petra nem kap annyi játéklehetőséget a Fradiban, hiába a remek válogatottbeli teljesítmény (Fotó: Fradi.hu/Micheller Szilvia)

A vezetőedzők is külföldiek

Mindehhez mindkét gárdánál milliárdos éves költségvetés dukál, így szinte minden adott a sikerhez. A Győr hozza az évek óta megszokott eredményeit, míg a Fradi az idegenlégiósok segítségével már minden idők legjobb csoportteljesítményét nyújtotta a BL-ben. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a pályán egyelőre külföldi túlsúly tapasztalható a nemzetközi meccseken, még akkor is, ha az Eb-n a tavaly a legjobb európai fiatal játékosnak megválasztott Simon Petra a kontinensviadal csapatába is bekerült. Mindkét klubnál külföldi vezetőedzőt alkalmaznak, 

Per Johanssont az ETO-nál, míg Alain Heinét az FTC-nél, 

holott magyar szakemberekkel – a győriek Danyi Gáborral 2019-ben BL-t nyertek, míg a Fradi Elek Gáborral BL-döntőt vívott – is eredményesen lehetne küzdeni a nemzetközi mezőnyben.

Dione Housheer a győriek egyik legnagyobb fogása, remekel az idei szezonban (Fotó: Gyorietokc.hu)

De nézzük a számokat, amelyek sosem hazudnak. Elsőként vegyük górcső alá a BL-csoportkörében dobott gólokat, valamint azok eloszlását a játékosok között.

Győri Audi ETO KC

• 13 meccs – 599 lövés – 397 gól – 66,3 százalékos arány

góllövők

• Dione Housheer: 84 lövés – 70 gól – 83,3 százalékos hatékonyság
• Nze Ninko: 92 lövés – 59 gól – 64,1 százalék
• A győrieknél a brazil Bruna De Paula a harmadik, aki 46 gólt szerzett, míg a két magyar szélső, Fodor Csenge (29) és Győri-Lukács Viktória (26) követi őket a sorban, kettejük közé még Jörgensen tudott odaférni 29 találatával.

FTC-Rail Cargo Hungaria

• 14 meccs – 649 lövés – 395 gól – 60,9 százalékos arány

góllövők

• Darja Dmitrijeva: 118 lövés – 69 gól – 58,5 százalékos hatékonyság
• Angela Malestein: 94 lövés – 62 gól – 60,6 százalékos hatékonyság
• Őket az Európa-bajnokság gólkirálya, Klujber Katrin követi 44 találattal, majd következik Lekics (40), Kanor (35), Márton Gréta (31), Bölk (28) góllal, míg a már említett Simon Petra húszsor vette be a csoportellenfelek kapuját.

Laura Glauser a nyáron érkezett a Fradiba, és remek hatékonysággal védett a BL-csoportmeccseken (Fotó: Fradi.hu/Micheller Szilvia)

Remekeltek a kapusok

Mindkét magyar csapatnál létfontosságú volt a jó kapusteljesítmény, és mind a négy kapuvédő hozta azt a 30 százalék feletti átlagot, ami megalapozta legtöbbször a pályán elért győzelmeket. Sőt Janurik Kinga két gólt is lőtt a sorozatban, azaz tényleg mindent megtett a sikerért. 

A győri hálóőrök összesen átlagban 34,07 százalékos hatékonysággal védtek a 13 meccsen, míg a ferencvárosiak 14 találkozón 33,4 százalékos hatékonysággal tették a dolgukat.

• Sandra Toft (Győr): 11 meccs – 250 lövés/88 védés – 35,2 százalékos hatékonyság
• Laura Glauser (FTC): 13 meccs – 310 lövés/103 védés – 33,23 százalékos hatékonyság, 30 hetes/3 védés – 10 százalékos hatékonyság
• Hatadou Sako (Győr): 11 meccs – 199 lövés/66 védés – 33,17 százalékos hatékonyság, 28 hetes/5 védés – 17,8 százalékos hatékonyság
• Janurik Kinga (FTC): 11 meccs – 153 lövés/49 védés – 32,03 százalékos hatékonyság, 12 hetes/2 védés – 16,67 százalékos hatékonyság

Megérik a pénzüket

Az látszik, hogy a Győr kifogta az aranyhalat Dione Housheerrel, hiszen a 25 éves holland jobbátlövő egészen pazar idényt produkál az első szezonjában:

• ő lőtte a legtöbb gólt (70), 
• ő lőtte be a legtöbb hétméterest (25) 
• és ő adta a legtöbb gólpasszt (13 meccsen 28-at, ami 2,15-ös átlag meccsenként).

Dmitrijeva megszolgálja a vételárát, a Fradi legeredményesebb játékosa volt a BL-csoportmeccseken (Fotó: Fradi.hu/Micheller Szilvia)

A Ferencvárosnál ugyanez a helyzet Dmitrijevával, a 29 éves orosz irányító szintén hamar beilleszkedett a Fradiba, és vezére lett a csapatának:

• ő lőtte a legtöbb gólt (69)
• ő adta a legtöbb gólpasszt (14 meccsen 24-et, ami 1,71-es átlag meccsenként)
• Ugyanakkor heteseket nem szokott lőni, az Malestien feladata, aki 82,6 százalékos hatékonysággal értékesíti is azokat (23 lövés/19 gól).

Védekezés – nem középiskolás fokon

A mai modern kézilabdában egyre nagyobb szerep jut a védekezésnek. Az EHF statisztikai adatai szerint 

• a győri Kelly Dulfer – szintén új igazolás – 13 meccsen összesen 6 alkalommal blokkolta az ellenfelek lövését, ami 0,46-os meccsenkénti átag, 
• a ferencvárosiaknál Edwige Beatrice egészen extrán teljesített, hiszen 14 meccsen 10 alkalommal blokkolt, ami 0,71-es meccsenként átlagot jelent
• az újonan érkezett Kanor (14 meccs/7 blokk/0,5-ös átlag) szintén a védekezés alapköve volt, 
• míg a „régi bútordarab”, a szerb Dragana Cvijics teljesítménye érdemel említést (14 meccs/6 blokk/0,43-as átlag). 

Kelly Dulfer érkeztével stabilabbá vált a győri védelem (Fotó: Gyorietokc.hu)

A kiállítások esetén 

• a győri Dulfer 13 meccsen 7 kétperces kiállítást szedett össze, 
• a Fradinál Cvijics 14 meccsen 12 alkalommal került a kiállítás sorsára.

A fenti adatok egyértelműen igazolják, hogy mindkét csapat remek – és ami talán a leglényegesebb – és stabil teljesítményt nyújtott a csoportmeccseken, nem véletlen, hogy a Győr és a Ferencváros is egyeneságon jutott be a Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe.

Sorozatban negyedszer jöhet a Magyar Kupában a Fradi-Győr döntő

A papírforma alapján jó esély mutatkozik rá, hogy egymást követő negyedik évben a Bajnokok Ligája-címvédő Győr, valamint az elmúlt három kiírásban győztes Ferencváros jusson a fináléba hétvégén a női kézilabda Magyar Kupa tatabányai négyes döntőjében. A győriek az első szombati elődöntőben a története első négyes döntőjére készülő, a bajnokságban a kiesés ellen harcoló Budaörssel találkoznak, míg a Fradi a Mosonmagyaróvár ellen lép pályára.

A Magyar Kupa négyes döntő programja:

szombat, elődöntők:

Győri Audi ETO KC–Moyra-Budaörs 15.00

FTC-Rail Cargo Hungaria–Motherson Mosonmagyaróvári KC 17.30

vasárnap, helyosztók:

a 3. helyért 13.00

döntő 15.45