A magyar kézilabdabarátok nagy megelégedettséggel tapasztalhatták, hogy női vonalon immár két olyan csapatunk is van a mezőnyben, amelyik jó eséllyel pályázik az idei Final Fourba jutásra, sőt a trófea elnyerésére. Ugyanis
véget értek a csoportküzdelmek a női kézilabda Bajnokok Ligájában, és mind az FTC-Rail Cargo Hungaria, mind pedig a Győri Audi ETO KC egyeneságon jutott be a negyeddöntőbe, ahonnan már csak egy lépés választja el őket a hőn áhított Final Fourtól.
Ráadásul mindkét magyar sztárklub eddig pazar formát mutat az idényben, ugyanis a Fradi a BL-t, a bajnokságot és a hazai kupát is beszámítva egyedül a francia Metz gárdájától szenvedett vereséget – igaz, rögtön oda-vissza alapon voltak jobbak a franciák –, míg a győriek is kétszer kaptak csak ki eddig: a BL-ben a dán Odensétől illetve a bajnokságban a nagy rivális Fraditól. És hogy teljes legyen a statisztika mindkét oldalon, egy-egy döntetlen is „csúfítja” a két gárda eredménysorát: az FTC a debreceniek ellen a bajnokságban, míg a győriek a Buducsnoszt ellen a BL-ben veszítettek pontot.
Ellenfélre várva
A 2023-ban BL-döntőt játszó – ott a norvég Viperstől négy góllal kikapó (28-24) – ferencvárosiak ebben a lebonyolítási rendszerben történetük során először kvalifikáltak egyből a legjobb nyolc közé, ráadásul klubrekordot jelentő 12 győzelemnél tartanak már az elitsorozat aktuális a kiírásában. A címvédő és hatszoros BL-győztes Győr némi bizonytalankodást követően simán megnyerte a csoportját – amely a szakemberek szerint valamivel erősebb és kiegyenlítettebb volt a másiknál –, így immár megszokott módon készülhet a negyeddöntőre. A nyolc között egyik csapat számára sem megoldhatatlan feladat következik. A Ferencvárosnak lesz egy kicsit nehezebb dolga, hiszen ők a norvég Storhamar és a dán Odense párharcának győztesével játszanak – a dán csapathoz igazolt például a télen a világ egyik legjobb kapusa, Katrine Lunde –, míg az ETO a tavalyi BL-fináléban és a mostani csoportkörben is simán vert német Ludwigsburg vagy a szlovén Krim Ljubljana play-offjának továbbjutójával találkozik.
A győriek a siker érdekében kitartanak az idegenlégiósok mellett
Az EHF adatai alapján nézzük meg, miért is mondjuk azt, hogy a két magyar élklub rendkívül stabil teljesítményével esélyes a Final Fourra. A győriek esetében folytatódott az az átigazolási tendencia, hogy egy kis magyar mag mellett inkább az idegenlégiósok játszák a főszerepet, a cél minél több világsztár Győrbe csábítása, hiszen az elmúlt években ez a módszer vezetett oda, hogy immár hatszoros BL-győztes a csapat. Ez alapján nem meglepő,
hogy ebben az évadban Anna Lagerquist, Kristine Breistöl, Kelly Dulfer, Kristina Jörgensen, Bo van Wetering, Dione Housheer és Hatadou Sako érkezett a Kisalföld fővárosába.
A már itt játszó Estelle Nze Minko, Sandra Toft, Kari Brattset Dale, Bruna de Paula és a dél-koreai Ryu Eun Hee velük kiegészülve félelmetes csapatot alkotnak, melyet a két magyar válogatott, Győri-Lukács Viktória és Fodor Csenge tesz teljessé. A csapatban fiatal, 20 év alatti magyar tehetségek edződnek a világsztárokkal, ám ők még a tanulás fázisában vannak, a jövő ETO-jának lehetnek majd az erősségei.
A Fradinál is rájöttek, a BL-trófea ára a külföldi sztárok leigazolása
A Ferencváros Elek Gábor időszakában pont az ellentétes utat járta be, és a sok magyar tapasztalt és fiatal játékos mellett csak néhány külföldi sztárt igazolt le. 2023-ban kis híján sikerült is a bravúr, majdnem BL-győztesek lettek, ám Elek Gábor távoztával előbb külföldi edző érkezett, majd a döntés, miszerint ha a nemzetközi mezőnyben is trófeákat szeretnének nyerni, bizony nekik is a légiósokhoz kell nyúlniuk. A már meglévő külföldi klasszisok mellé – a korelnök játékmester Andrea Lekics, a kőkemény beálló Dragana Cvijics, a holland válogatott jobb szélső Angela Malestein és a német átlövő sztár, Emily Bölk – négy újabb világsztárt szerződtettek:
irányító, illetve átlövő posztokra az orosz Darja Dmitrijevát és Valerija Maszlovát, az Eb-győztes francia válogatottból pedig a kapus Laura Glausert és a balátlövő Orlane Kanort.
Természetesen itt is megvan a válogatottban is játszó magyar mag, Klujber Katrin, Márton Gréta, Simon Petra és Janurik Kinga.
A vezetőedzők is külföldiek
Mindehhez mindkét gárdánál milliárdos éves költségvetés dukál, így szinte minden adott a sikerhez. A Győr hozza az évek óta megszokott eredményeit, míg a Fradi az idegenlégiósok segítségével már minden idők legjobb csoportteljesítményét nyújtotta a BL-ben. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a pályán egyelőre külföldi túlsúly tapasztalható a nemzetközi meccseken, még akkor is, ha az Eb-n a tavaly a legjobb európai fiatal játékosnak megválasztott Simon Petra a kontinensviadal csapatába is bekerült. Mindkét klubnál külföldi vezetőedzőt alkalmaznak,
Per Johanssont az ETO-nál, míg Alain Heinét az FTC-nél,
holott magyar szakemberekkel – a győriek Danyi Gáborral 2019-ben BL-t nyertek, míg a Fradi Elek Gáborral BL-döntőt vívott – is eredményesen lehetne küzdeni a nemzetközi mezőnyben.
De nézzük a számokat, amelyek sosem hazudnak. Elsőként vegyük górcső alá a BL-csoportkörében dobott gólokat, valamint azok eloszlását a játékosok között.
Győri Audi ETO KC
- 13 meccs – 599 lövés – 397 gól – 66,3 százalékos arány
góllövők
- Dione Housheer: 84 lövés – 70 gól – 83,3 százalékos hatékonyság
- Nze Ninko: 92 lövés – 59 gól – 64,1 százalék
- A győrieknél a brazil Bruna De Paula a harmadik, aki 46 gólt szerzett, míg a két magyar szélső, Fodor Csenge (29) és Győri-Lukács Viktória (26) követi őket a sorban, kettejük közé még Jörgensen tudott odaférni 29 találatával.
FTC-Rail Cargo Hungaria
- 14 meccs – 649 lövés – 395 gól – 60,9 százalékos arány
góllövők
- Darja Dmitrijeva: 118 lövés – 69 gól – 58,5 százalékos hatékonyság
- Angela Malestein: 94 lövés – 62 gól – 60,6 százalékos hatékonyság
- Őket az Európa-bajnokság gólkirálya, Klujber Katrin követi 44 találattal, majd következik Lekics (40), Kanor (35), Márton Gréta (31), Bölk (28) góllal, míg a már említett Simon Petra húszsor vette be a csoportellenfelek kapuját.
Remekeltek a kapusok
Mindkét magyar csapatnál létfontosságú volt a jó kapusteljesítmény, és mind a négy kapuvédő hozta azt a 30 százalék feletti átlagot, ami megalapozta legtöbbször a pályán elért győzelmeket. Sőt Janurik Kinga két gólt is lőtt a sorozatban, azaz tényleg mindent megtett a sikerért.
A győri hálóőrök összesen átlagban 34,07 százalékos hatékonysággal védtek a 13 meccsen, míg a ferencvárosiak 14 találkozón 33,4 százalékos hatékonysággal tették a dolgukat.
- Sandra Toft (Győr): 11 meccs – 250 lövés/88 védés – 35,2 százalékos hatékonyság
- Laura Glauser (FTC): 13 meccs – 310 lövés/103 védés – 33,23 százalékos hatékonyság, 30 hetes/3 védés – 10 százalékos hatékonyság
- Hatadou Sako (Győr): 11 meccs – 199 lövés/66 védés – 33,17 százalékos hatékonyság, 28 hetes/5 védés – 17,8 százalékos hatékonyság
- Janurik Kinga (FTC): 11 meccs – 153 lövés/49 védés – 32,03 százalékos hatékonyság, 12 hetes/2 védés – 16,67 százalékos hatékonyság
Megérik a pénzüket
Az látszik, hogy a Győr kifogta az aranyhalat Dione Housheerrel, hiszen a 25 éves holland jobbátlövő egészen pazar idényt produkál az első szezonjában:
- ő lőtte a legtöbb gólt (70),
- ő lőtte be a legtöbb hétméterest (25)
- és ő adta a legtöbb gólpasszt (13 meccsen 28-at, ami 2,15-ös átlag meccsenként).
A Ferencvárosnál ugyanez a helyzet Dmitrijevával, a 29 éves orosz irányító szintén hamar beilleszkedett a Fradiba, és vezére lett a csapatának:
- ő lőtte a legtöbb gólt (69)
- ő adta a legtöbb gólpasszt (14 meccsen 24-et, ami 1,71-es átlag meccsenként)
- Ugyanakkor heteseket nem szokott lőni, az Malestien feladata, aki 82,6 százalékos hatékonysággal értékesíti is azokat (23 lövés/19 gól).
Védekezés – nem középiskolás fokon
A mai modern kézilabdában egyre nagyobb szerep jut a védekezésnek. Az EHF statisztikai adatai szerint
- a győri Kelly Dulfer – szintén új igazolás – 13 meccsen összesen 6 alkalommal blokkolta az ellenfelek lövését, ami 0,46-os meccsenkénti átag,
- a ferencvárosiaknál Edwige Beatrice egészen extrán teljesített, hiszen 14 meccsen 10 alkalommal blokkolt, ami 0,71-es meccsenként átlagot jelent
- az újonan érkezett Kanor (14 meccs/7 blokk/0,5-ös átlag) szintén a védekezés alapköve volt,
- míg a „régi bútordarab”, a szerb Dragana Cvijics teljesítménye érdemel említést (14 meccs/6 blokk/0,43-as átlag).
A kiállítások esetén
- a győri Dulfer 13 meccsen 7 kétperces kiállítást szedett össze,
- a Fradinál Cvijics 14 meccsen 12 alkalommal került a kiállítás sorsára.
A fenti adatok egyértelműen igazolják, hogy mindkét csapat remek – és ami talán a leglényegesebb – és stabil teljesítményt nyújtott a csoportmeccseken, nem véletlen, hogy a Győr és a Ferencváros is egyeneságon jutott be a Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe.
Sorozatban negyedszer jöhet a Magyar Kupában a Fradi-Győr döntő
A papírforma alapján jó esély mutatkozik rá, hogy egymást követő negyedik évben a Bajnokok Ligája-címvédő Győr, valamint az elmúlt három kiírásban győztes Ferencváros jusson a fináléba hétvégén a női kézilabda Magyar Kupa tatabányai négyes döntőjében. A győriek az első szombati elődöntőben a története első négyes döntőjére készülő, a bajnokságban a kiesés ellen harcoló Budaörssel találkoznak, míg a Fradi a Mosonmagyaróvár ellen lép pályára.
A Magyar Kupa négyes döntő programja:
szombat, elődöntők:
Győri Audi ETO KC–Moyra-Budaörs 15.00
FTC-Rail Cargo Hungaria–Motherson Mosonmagyaróvári KC 17.30
vasárnap, helyosztók:
a 3. helyért 13.00
döntő 15.45
