Felavatták Keleti Ágnes szobrát Budapesten

Budapest belvárosában, az V. kerületi Hild téren felavatták az ötszörös olimpiai bajnok tornász szobrát. Keleti Ágnes méltó emléket kapott.

Az ötszörös olimpiai bajnoknő, Keleti Ágnes szobra Fotó: Balogh Dávid

– Csúcstartó volt az élete is, nemcsak hosszúságban, hanem szélességben is. 

A legmagasabb kort megélt olimpiai bajnokunk és nemcsak sportteljesítménye, de élete is példaképpé tette őt.

– Igazán értette az élet értékét, és mindhalálig szerette azt – hangsúlyozta Gulyás Gergely. 

Fazekas Csilla, a belváros országgyűlési képviselőjelöltje a köszöntőjét azzal kezdte, hogy az ilyen alkalmakkor óhatatlanul valami lezárásérzés támad az emberben, könnyen kimerevíti a múlt képeit, és pátosszal keretezve elhelyezi azokat egy letűnt kor gondolatbeli tárlatának falán, de ez ebben az esetben nem lehet így. – Mindez a lehető legtávolabb állt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznőtől, akinek számára az életigenlés, a derű, a bizakodás metszetében volt értelmezhető a világ, mely sokáig mostoha volt vele, ő mégis oly nagyon tisztelte és szerette – mondta Fazekas Csilla, aki szerint a nemzetnek a mai bizonytalan világban nagy szüksége van példaképekre, olyanokra, mint Keleti Ágnes. – Ha megengednek egy személyes benyomást: különösképpen lenyűgözött, hogy 

Keleti Ágnes sohasem panaszkodott vagy gyűlölködött, nem égett bosszúvágy a szívében, és nem okolt senkit nehéz sorsáért.

– Nem szidta a zaklatott századot, hanem emelt fővel végigélte azt. Amikor kifogásokat keresünk, és a körülményekre fogunk bármit, jusson eszünkbe a végtelen lelkierővel megáldott, aprócska hölgy – a mi bajnokunk.

Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke a beszédében felidézte a Nemzet Sportolójának, Magyarország legtöbb olimpiai érmet szerző női versenyzőjének nem mindennapi karrierjét. 

Egyúttal azt emelte ki Keleti Ágnessel kapcsolatban, hogy magát optimista álmodozóként aposztrofálta, és ezekkel a tulajdonságokkal mindig megtalálta a szerencsét a szerencsétlenségben. 

– A példamutatás erejében hitt – és nemcsak beszélt róla, példát is mutatott – jegyezte meg a MOB első embere, aki felidézte, hogy Keleti 1940-ben szerezte első magyar bajnoki címét, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől, és csak a második világháború után térhetett vissza. Majd 1948-ban újra nehéz helyzet elé állította az élet, amikor a londoni olimpia előtti egyik utolsó edzésen bokaszalag-szakadást szenvedett, így nem versenyezhetett. 

Keleti Ágnes szobrának avatása Budapesten. Fotó: Balogh Dávid

A sok nehézség ellenére azonban nem adta fel, és az 1952-es helsinki játékokon négy érmet nyert (egy arany, egy ezüst, két bronz), majd 1956-ban, a melbourne-i játékokon ért a pályafutása csúcsára, amelyen négy arany- és két ezüstéremmel zárt. Gyulay külön kiemelte, hogy Keleti Ágnes lett az 1956-os olimpia legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb aranyérmes tornásznő, akinek a magyar tornasport negyven olimpiai érméből tízben volt jelentős szerepe. 

Keleti Ágnes életfilozófiáját így fogalmazta meg: az ember érzi, mi esik jól neki, és csak olyan dolgokat csináljon, amiket szeret.

– Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen. Ennél szebb, tartalmasabb, hasznosabb üzenet aligha létezik manapság. Köszönjük, Ági néni! – zárta szavait Gyulay Zsolt. 

Az ünnepség lezárásaként Gulyás Gergely, Maya Kadosh és Gyulay Zsolt közösen leplezték le Keleti Ágnes szobrát, melyet Lelkes Márk Cserny-díjas szobrászművész készített.