Tartottak a tanárok attól, hogy sok lesz a vérző orrú gyerek

A Nemzeti alaptanterv 2020 testnevelést érintő tananyagában a korábbiaknál hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása, amelyet három olimpiai sportág, a birkózás a cselgáncs és a karate képvisel. Az érintett sportági szakszövetségek (MBSZ, MJSZ, MKSZ), valamint a Magyar Diáksportszövetség (MDSZ) és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) összefogtak, és felajánlják segítségüket, hogy a küzdősportok iskolai oktatása hatékonyan és magas szakmai színvonalon valósulhasson meg.

A sajtótájékoztató résztvevői Forrás: Róth Tamás/MBSZ

A felajánlásról a szervezetek csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót tartottak. Az eseményen a Magyar Birkózószövetséget Bacsa Péter ügyvezető alelnök képviselte, mellette felszólalt Bacsu Margaréta, az Magyar Judoszövetség sportágfejlesztési igazgatója, Mészáros János, a Magyar Karateszövetség elnöke, Balogh Gábor, a Magyar Diáksportszövetség elnöke, Takács Zoltán, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete alelnöke és Csákvári László, a Testnevelési Egyetem küzdősportok tanszékének tanára.

A Nemzeti alaptantervben (NAT) 1993 óta szerepel a küzdősportok oktatása. A testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézményekben azonban nem mindenhol valósulhatott meg a küzdősportok strukturált képzése. Az iskolákban pedig a NAT-ban szereplő alacsony óraszám nem tette szükségessé a testnevelő tanároknak a küzdősportok magas szintű oktatását. A 2020-ban megszületett új NAT testnevelést érintő tananyagában már hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása. A klasszikus atlétika, torna, sportjáték mozgásműveltség tartalmak mellé az óraszám tekintetében felzárkóztak a küzdősportok – nevesítve a birkózás, a cselgáncs és a karate –, amelyeket immár hasonlóan magas óraszámban szükséges tanítani.

A sajtótájékoztató résztvevői
Fotó: MBSZ/Róth Tamás

A küzdősportok jellemfejlesztő szerepe vitathatatlan: fegyelmezettségre, stresszkezelésre, érzelmi problémamegoldásra nevelnek. Elsajátításukkal csökken a szorongás, nő az önbizalom. A Magyar Birkózószövetség, a Magyar Judoszövetség és a Magyar Karateszövetség illetékesei egyetértenek abban, hogy a küzdősport hiánypótló a diákok testi és lelki fejlesztésében, és helye van a mindennapos testnevelésben.

A testnevelő tanárok számára kétségkívül hatalmas kihívást jelent NAT 2020 szerinti magas szakmai színvonalon oktatni a küzdősportokat. Ezért a három sportági szövetség, valamint a Magyar Diáksportszövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete A küzdősportok helyzete és törekvései az iskolai testnevelésben címmel közös dokumentumot fogalmazott meg és írt alá, a küzdősportok magas színvonalú oktatásának segítését tűzve ki célul.

Az összefogás három területen valósulna meg: a szövetségek segítenék a testnevelő tanárokat, közreműködnek a már végzett testnevelők továbbképzésében, valamint ahol szükséges, megfelelő végzettségű szakemberekkel járulnak hozzá a testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézmények küzdősportokkal kapcsolatos szakmai munkájához. A szövetségeknek is érdekük ugyanis, hogy a testnevelő tanárokkal megszerettessék a küzdősportokat. Balogh Gábor megemlítette, hogy a testnevelő tanárok az együttműködés kezdetén ódzkodtak a küzdősportoktól, mondván, agresszióra nevelnek, vérző orrú gyerekek lesznek az elszenvedői – de ezen a szemléleten már sikerült túllépni.