„Boldog Karácsonyt!” – olvashattuk lépten-nyomon: üzletek kirakataiban, reklámújságokban, céges hírlevelekben és közleményekben. Mi ezzel a baj? Aki nem emlékszik az iskolában tanultakra, bátran kinyithatná vagy a neten megnézhetné a helyesírási szótárt a jókívánság véglegesítése előtt, és kiderülne, hogy a karácsony – akárcsak a húsvét, a pünkösd, a mindenszentek – kis kezdőbetűvel írandó, lévén nem tulajdonnév. Nagybetűvel a Párbeszéd MSZP-s miniszterelnök-jelöltjét jelenti – vagy a névrokon írók valamelyikét, esetleg az LGT gitárosát.
Sőt, nem is csak a karácsonyt szokás manapság nagy kezdőbetűvel írni, hanem a jókívánságok minden szavát: „Boldog Karácsonyt és Új Évet Kívánunk!”
A nagybetűzés tükrözheti a karácsonyhoz – vagy a karácsonyt egyre inkább háttérbe szorító Christmas-plázaünnephez – kapcsolódó érzelmi töltöttséget. A hibás gyakorlat oka lehet a figyelemfelhívó szándék is, idegen mintára, hiszen az angolban szokás a mondat minden szavát nagybetűvel kezdeni; más kérdés, hogy érdemes-e helyesírási hibával felhívni a figyelmet.
Manapság egyébként is igen népszerű a felesleges nagybetűzés: a megszólításokban megengedett „Ön” mellett már bárhol belefuthatunk nagybetűvel írt személyes névmásba. Pedig nem a szövegben kellene megtalálni a nagy Ő-t. Gyakori jelenség az önkéntes intézménynevesítés is: bár a helyesírási szabályzat megengedi, hogy egyes nem hivatalos névváltozatokat nagybetűvel írjunk – ilyen az Akadémia és az Opera –, nemcsak felesleges, de igénytelenné is teszi a szöveget, ha mindent naggyal kezdünk: Humántárca, Jegybank, Rendőrség. Hiba titulusok nagybetűsítése is: Általános Vezérigazgató, Pénzügyi Főosztályvezető-helyettes, Takarítószer-begyűjtési Felelős – pedig még egyházfőknek, államfőknek, uralkodóknak is csak kis kezdőbetű jár.
A nagybetűket hagyjuk meg az indokolt esetekre. Tehát boldog karácsonyt, boldog új évet kívánjunk – vagy boldog újévet, ha csak január elsejére szól a jókívánságunk. És ne engedjünk a keresztnév miatti csábításnak a szilveszter esetében se. A Szilveszter-nap és a szilveszter jól érzékelhetően elkülönült. Persze ez a folyamat nem mindig megy végbe: talán a virágos-szívecskés-lufis-plüssmacis giccsünnep nem lesz annyira általános, hogy megjelenjen a valentin szó. Én legalábbis nagyon remélem – és nem a kezdőbetűje miatt.
Szó szerint
Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megtaláltuk a metrófelújítás legolcsóbb tételét, megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”, és elkészítettük az első átírási térképet. Ajánljuk korábbi írásainkat.
