Tejberizsa

Némelyik árucikk nem nevezhető annak, aminek látszani szeretne. A selejt nem vész el, csak átalakul.

A marketingnyelvészkedés, sőt -nyelvújítás sajátos terepe a terméknévadás. Egy-egy eltalált kifejezés nemcsak évtizedeken keresztül használatban marad, de akár egy egész termékcsoport megnevezéseként is szolgálhat. Kézenfekvő példa a Túró Rudiból keletkezett túrórudi szó – pedig a Budapesti Tejipari Vállalat vezetése kis híján elkaszálta a márkanév ötletét, a Hírlapkiadó Vállalat reklámcsoportjának első embere pedig erkölcstelenségre hivatkozva megtagadta a hirdetések közzétételét az újságokban.

Nemcsak a szemérmeskedés kötheti meg a marketingesek kezét, hanem maga a termék is. Gyakran előfordul, hogy a Magyar élelmiszerkönyv alapján egy árucikk nem nevezhető annak, aminek látszani szeretne. Ha a felvágott hústartalma az előírt mennyiség alatt marad, sonka helyett reggeli csemegének, szendvicscsemegének fogják nevezni a terméket, vagy akár sonkás szeletnek. A párizsinak kinéző matériát egyebek közt baromfirúd, finom szelet, francia baromfiszelet néven lehet kapni. A virsli megnevezést csemege roppanós, vursli, hot dog, baromfipálca, baromfirudacska, bécsi rudacska fantázianevekre cserélik. Ha a zacskós kakaó tejtartalma nem éri el a megszabott arányt, a terméket kakaós vagy reggeli italként dobják piacra. Különösen változatos a műtejfölök elnevezése: frissföl, krémföl, farmföl, kannaföl, finomföl, fajlföl, keljföl, délibábföl.

Mondhatjuk, hogy milyen szörnyű munka álsonkák és áltejek címkéire mindenféle zöldséget és rizsát költeni. De ez a feladat még mindig kellemesebb lehet annál, mint amikor egy rossz dolog „előnyeit” kell sulykolni, például hogy milyen jól jár a vásárló azzal, ha megszűnik a kedvezményes internettarifa, vagy hogy mennyivel kényelmesebb, hogy a pénzéért ezentúl negyed literrel kisebb kiszerelésű kólát kap.

Aki a marketing-nyelvújítás jelenségéért a Magyar élelmiszerkönyv szigorát kárhoztatná, győződjön meg egy átlagos élelmiszerbolt pékáruosztályán arról, hogy a kenyér néven árusítható dolgok milyen minőséget képviselnek – csoda, hogy némelyik alkalmas emberi fogyasztásra. Persze a szigorítás sem oldana meg mindent: nyomban megjelenne a molnárcsemege, a pékremek, a kalászkaréj, a kemencefia és a sok egyéb agyszülemény. Sajnos a selejt nem vész el, csak átalakul.

Folytatja a Szó szerint

A dolog úgy áll jelenleg, hogy a Magyar Nemzet nyomtatott és netes formájában is megszűnik, de nyelvművelő rovatunkat szeretnénk továbbvinni. Bízunk benne, hogy az új felületen is érdekes, tanulságos, elgondolkodtató írásokat tudunk megjelentetni. Köszönjük mindenkinek a támogatást! Köszönjük a megjegyzéseket és a leveleket, az építő kritikát és a biztatást, külön köszönet azoknak, akik türelmetlenül várták a cikkeket, amikor hosszú hetek teltek el egy-egy anyag megjelenése előtt. És köszönetünket szeretnénk kifejezni azoknak is, akik érdeklődését sikerült felkeltenünk az olvasószerkesztők-korrektorok munkája, illetve a nyelvművelés iránt.

Addig is, amíg megjelenünk az új felületen, ajánljuk korábbi írásainkat:

Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megtaláltuk a metrófelújítás legolcsóbb tételét, megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”, és elkészítettük az első átírási térképet. Ajánljuk korábbi írásainkat.