Mészáros Márta: Jövő héten megyek Törőcsikhez

Ragályi Elemér, Andy Vajna és Elek Judit is jelen volt a Magyar Filmkritikusok Díja átadásán.

A Testről és lélekről, az 1945, illetve az Aurora borealis kapta a főbb díjakat péntek délután, a Magyar Filmkritikusok Díja idei ünnepélyes átadásán. Az elismerést a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), illetve a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus-szakosztálya ítéli oda, Báron György elmondása szerint már ötvenhatodik éve. Mint a MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztályának elnöke kifejtette, végignézte az eddigi díjazottakat, és az igazán fontos magyar filmek közül egy sem maradt ki.

Igaz volt ez az idei alkalomra is, miután a tavaly bemutatott magyar filmek jó része részesült valamilyen elismerésben. Méltatták többek között a Kojot, Az állampolgár, a Lengemesék, a Jupiter holdja, a Fagyott május, az 1945, valamint a Testről és lélekről alkotóit. Az életműdíjat Elek Judit, a Tutajosok rendezője vehette át. A legjobb rendező díját Enyedi Ildikó, a B. Nagy László-díjat pedig az 1945 stábja kapta meg.

A Simó Sándor Alapítvány díját minden évben a néhai filmrendező tanítványai adják át a legjobb egyetemi vizsgafilmnek. Ez volt az első alkalom, hogy az elismerést meg kellett osztani – jelentette ki a 2018-as átadó, a Moszkva teret és az 1945-öt rendező Török Ferenc. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, Freund Ádám és Kis Hajni közösen vehették át a díjat. Előbbi a Földiek, míg Kis a Last Call című rövidfilmet rendezte, utóbbi kapcsán pedig muszáj említést tenni Zsurzs Kati emlékezetes alakításáról is. 

A magyar filmmel szemben is gyakori kritika, hogy nagyon maszkulin szemszögből néz a világra – hallhattuk a péntek délutáni díjátadót felvezető Váró Kata Annától. A filmkritikus szerint erre akadtak példák a tavalyi termésből, az összképet viszont Enyedi Ildikó, Mészáros Márta és Gárdos Éva alkotásai is tudták némiképp árnyalni. (Még ha utóbbi, a Budapest Noir erre nem feltétlenül jó példa is.) Váró beszélt arról is, hogy a tavalyi díjkiosztó az Ernelláék Farkaséknál című filmről szólt, a független mezőnyből pedig idén Lichter Péter avantgárd horrorja, a Fagyott május emelkedett ki. Báron György szerint emellett hat-nyolc éve nem adtak át ennyi díjat, mint idén.

A legjobb animációs rövidfilm Pataki Szandra stop-motion munkája, a Wireless lett. Korábban írtuk, a Budapesti Metropolitan Egyetem óraadójának alkotását még a Cannes-i Filmfesztiválon mutatták be. A kifejezetten negatív hangvételű alkotással szemben a legjobb egész estés animáció díjazottja, a Lengemesék a legkisebbeket szólítaná meg. – A cél az volt, hogy ezt a filmet kisiskolásoknak és óvodásoknak készítsük, akiket kevesebb mozifilm céloz meg – fejtette ki a rajzfilm rendezője, Pálfi Zsolt. Erről beszélt lapunknak korábban Berg Judit, a mese írója is, aki szerint „egy négy-öt év körüli gyerek kevesebb ingert bír el, még nagyon átadja magát a filmnek”.

A legjobb kisjátékfilm a Welcome lett Dudás Balázstól, ami augusztusban már a BuSho Nemzetközi Rövidfilmfesztivál fődíját is elhozhatta. Dokumentumfilmek közül azt az Egy nő fogságban című alkotást díjazták, ami a Sundance Filmfesztiválon is versenyben volt. – Ezt a filmet nagyon nehéz volt megcsinálni, többször abba is akartuk hagyni – hallhattuk Tuza-Ritter Bernadett rendezőtől. Elmondása szerint fontos, hogy olyan témáról forgathattak, mint a modern kori rabszolgaság. 

A legjobb epizódszereplőnő Máhr Ágnes (Az állampolgár), míg a legjobb férfi mellékszereplő Mátray László (Kojot) lett. Utóbbi kifejtette, egyenesen nyolcszáz kilométert utazott, hogy most ezt a díjat átvehesse. A főszereplőnők közül Borbély Alexandra (Testről és lélekről), míg a férfi főszereplők közül Rudolf Péter (1945) munkáját ismerték el. Utóbbi személyesen vette át a díjat, felelevenítve: amikor ’83-ban egyszerre volt a Cha-cha-cha és a Szerencsés Dániel a Filmszemlén, őt nem díjazták, mondván, „ez a gyerek úgyis annyi díjat kaphat még”. És lám – jegyezte meg Rudolf.

A legjobb vágó díját Szalai Károly (Testről és lélekről, Nagyi projekt), a legjobb látványtervét Ágh Márton (Jupiter holdja) kapta. A legjobb operatőr Ragályi Elemér (1945) lett, aki elmondása szerint szeretett volna azzal dicsekedni, hogy ő van a legrégebb óta a szakmában. „De hát itt a Márta” – tette hozzá.  A több elismerést kiérdemlő Mészáros Márta a rendezvényen kifejtette: még egy filmet tervez készíteni: „Üzenem az itt ülő Vajna úrnak is.” A rendezőnő nemrég beszélt a kórházból ismét hazatérő Törőcsik Marival, aki elmondása alapján még viccelődött is a telefonban. – Mikor felhívtam két napja, kérdezte rögtön, hogy mikor megyek át. Mondtam, hogy a jövő héten, mire azt válaszolta: jól van, csak mert azt ígérted, csinálsz még egy filmet arról, hogyan halok meg – mondta.

Mészáros egyébként nagy dolognak nevezte, hogy az Aurora Borealist több mint hatvanezer néző látta, „ez többet ér minden díjnál”. Emellett számára az is, hogy a film Chicagóban közönségdíjat kapott: különlegesnek tartja, hogy tőlünk ilyen messzire is vevők voltak a nézők az alkotására. Jelentőségteljesnek nevezte azt is, hogy annyi nő volt most jelen. – Mikor az Eltávozott napot megcsináltam, egyedül ültem ilyenkor nőként, megbújva Jancsó Miklós mögött, miközben olyan sztárok járkáltak mindenfelé, mint Fábri Zoltán vagy Máriássy Félix – jegyezte meg. 

A díjátadón nem tudott részt venni sem Borbély Alexandra, sem Enyedi Ildikó, így a Testről és lélekről elismeréseit Muhi András vette át. A producert a rendezvény után a film Oscar-esélyeiről, az idegen nyelvű film kategóriájának többi jelöltjéről kérdeztük. – Véleményem szerint A négyzet remekmű, fantasztikusan nagy alkotás. Ezt nem a miénkhez képest mondom, miután ezt is remekműnek tartom – fejtette ki. Ruben Östlund művét érzi a nagy versenytársnak, bár a Szeretet nélkült is nagyon minőséginek találja. A chilei A Fantastic Womannel egy mezőnyben voltak még Berlinben, ahol a Testről és lélekről nyert, a libanoni The Insultról pedig kevesebbet hallott eddig.

– Bizakodó vagyok, mert A négyzet olyan szofisztikált, bonyolult és intellektuális munka, ami szerintem az Egyesült Államokban nehezebben dekódolható – vélekedett. A Testről és lélekről-t viszont elsősorban szerelmes filmnek tartja, ami mindenkire hatással van, az egész világon megértik és szeretik az emberek. Ahhoz, hogy A négyzet legyen a legjobb film az Európai Filmdíj berlini átadóján, szerinte kellett, hogy ezen a földrészen legyünk, olyan gyökerekkel, mint amilyen Antonioni vagy éppen Bunuel. 

A Testről és lélekről-t épp pénteken kezdik adni a netflixes csatornákon, „ez jó tempóban történik a mi szempontunkból”. Muhi hozzátette, nem bánnák, ha a nagy forgalmazók azért könnyebben indulnának be.

A producer beszélt arról is, hogy Borbély Alexandra elvállalta a főszerepet Felméri Cecília készülő bemutatkozó filmjében. A Testről és lélekről sztárja mellé a román Anyai szív és a Sieranevada főhősét, Bogdan Dumitrachét sikerült megnyerni, így a fesztiválok világában és a forgalmazásban is sokat segíthet majd a két nagy név felbukkanása. Muhi lapunknak kifejtette: a fiatal rendezőnő Kolozsváron él, Bukarestben kapott diplomát, és Romániában is számon tartják már.