Pár nappal a Notre-Dame felcsapó lángjai után, karnyújtásnyira a húsvéttól, hirtelen összekapaszkodott a keresztény világ. Ha lehet pozitívuma – evangéliuma – egy tragédiának, akkor most, íme: él még Krisztus hite a földön, még a romlott Európában is. Korai volt temetni. A zokogva imádkozó, térdre borult civilizáció a bizonyíték rá, nincs még minden veszve. A keresztény világ reménykedhet: nem istentelenedett el minden ember. Halála óráján a bigott ateista is megtér. Mégsem igaz, amit erőnek erejével belénk akartak, akarnak sulykolni: hogy kinőttük, meghaladtuk a kereszténységet, maradi, aki még mindig teli szívvel tekint föl a templomtoronyra és húsvétot ünnepel. Dehogy!
Sajátjaikra vadásznak
Kijev újabb és újabb tíz- és százezreket kíván besorozni, hogy a veszteségeit pótolja.