Mennek a levesbe

Kanász-Nagy mondhatta volna azt is: mégsem lehet más, mert nincs másik, csak Gyurcsány az LMP-nek is.

Fotó: Katona_Vanda

Pár esztendeje, amikor Schiffer András, a Lehet Más a Politika frontembere közel évtizednyi közszereplés után kiszállt a politikából, úgy nyilatkozott: „Kilúgozódott az a tartalom, ami miatt az LMP-nek egyáltalán értelme van a magyar politikai porondon.” Tragédiának nevezte, hogy az általa alapított csapatnak sem sikerül elszakadnia a pártpolitikai érdekektől.

Ez jutott az eszembe minap, amikor meghallgattam a Hír TV-nek nyilatkozó Kanász-Nagy Mátét, az LMP országos elnökségének titkárát, aki a párt vasárnapi tisztújító választásán megméreti magát a társelnöki posztért. (Ha zongorázni tudnám a különbséget jelölt úr és a pártalapító szelleme között, én lennék Fischer Annie.) „Nincs itt a finnyáskodás ideje, közös kormányzásra kell készülni Gyurcsány Ferenccel” – nagyjából ez volt a lényege Kanász-Nagy előadásának. Mondhatta volna egyszerűen azt is: mégsem lehet más, mert nincs másik, csak Gyurcsány az LMP-nek is.

Az egészben az a legérdekesebb, hogy két esztendeje ugyanez a Kanász-Nagy Máté a Mandinernek még ekképp fogalmazott: „Egy ­LMP-s szavazó sosem szavazna Bauer Tamásra vagy Niedermüller Péterre, a DK és az MSZP alkalmatlan a győzelemre Budán vagy vidéken […] Aki a baloldallal keresi a kapcsolatot, az megy a levesbe. Az egy bukó konstrukció… A baloldallal, a múlt erőivel összefogni értelmetlen. Ahol ott van Gyurcsány Ferenc, az eleve bukás.” Meg még azt is mondta ez a Kanász ember, hogy pártja komoly sikerek elé néz, ugyanis ők már nem a huszadik, hanem a huszonegyedik század kérdéseire keresik a válaszokat.

A jelek szerint Gyurcsányban találták meg. Vagyis mennek a levesbe.