Előválasztás: kell-e a választó?

Ha az előválasztás tényleg a „demokrácia ünnepe” – ahogyan azt a hatalomba igyekvő ellenzéki pártok hirdetik –, akkor most magyarázkodhatnak az igyekvők.

Pilhál György Fotó: Katona_Vanda Forrás: Magyar Nemzet

Ha az előválasztás tényleg a „demokrácia ünnepe” – ahogyan azt a hatalomba igyekvő ellenzéki pártok hirdetik –, akkor most magyarázkodhatnak az igyekvők. Történt, hogy a Momentum-vezérkar minap úgy döntött, Budapest 4. számú választási körzetében (II. és III. kerület) nemes egyszerűséggel, a nagyközönség mellőzésével visszalépteti Berg Dánielt Tordai Bence (MSZP, Párbeszéd) javára. Vagyis arrafelé már „megoldották” az előválasztást – választók nélkül. Levették a terhet a választók válláról. (Dacára annak, hogy a két, voksokra spekuláló titán pár hete még televíziós vitában bohóckodott egyet a képernyőn.) Vasárnap a visszalépésről tartott sajtótájékoztatón Berg azt nyilatkozta, bár nehezen érintette pártjának döntése, valamelyest megkönnyítette a dolgot, hogy a fiatal és lendületes Tordai indul helyette. (Ami persze ökörség, hiszen a New Yorkból Budapestre ruccant Berg hét évvel fiatalabb a tenyérbemászó Tordainál.)

Nagy összegbe fogadnék, hogy az őszre tervezett, nagyszabásúnak harsogott előválasztást még sok ilyen kupeckedés előzi meg. Az sem kizárt, hogy lesznek körzetek, ahol a végén már csak egy jelölt közül kell „választani”, mint a régi szép időkben, amikor a Hazafias Népfront egy szál indulójára lehetett voksolni. (Sőt kellett, mert ha nem mentél „választani”, kijött érted a rendőr.)

A kommentelők (az ellenzéki oldalakon is) cifrákat írnak: „Gyurcsányék bábszínháza”, „Nem szabad az előválasztást a választókra bízni, mert a végén még demokratikus lesz”, „Van, aki még megzabálja ezt?” Stb. Többen a Momentum-vezérkar szüleit is szóba hozták.