Még mindig Fleck

A jogszociológus most is korábbi rögeszméiről beszélt, állapotában nem történt javulás.

Fotó: Katona_Vanda

Hol máshol, a „megszüntetett” Klubrádióban fejtette ki jogállamisággal kapcsolatos legújabb nézeteit minap Fleck Zoltán jogszociológus, egyetemi tanár. Ahogy várható volt, most is korábbi rögeszméiről beszélt, állapotában nem történt javulás.

Emlékezetes, tanár úr tavaly év végén azzal vált egy csapásra ismertté, hogy kijelentette, egy 2022-es ellenzéki győzelem után „időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről”. (Pár napig talán akasztani is lehet.) Fleck ember abból indult ki, hogy Magyarország 2010 óta már úgysem demokrácia, így minden további nélkül túl lehet lépni a törvényeken. (Hogy mi a demokrácia, kik a demokraták, azt természetesen ők, ellenzéki entellektüelek határozzák meg.) Hogy „érthetőbb” legyen: eltekintene a jogállamiságtól, hogy az helyreállítható legyen. Felfüggesztené a jogállamot a „demokrácia” érdekében.

Fleck Zoltán ezúttal arról beszélt, hogy a hatalom az alaptörvénnyel a kritika lehetőségét szünteti meg, ami pedig a diktatúra legbiztosabb jele. (Azért ebben van egy csöppnyi zavar. Az hogyan lehet, hogy tanár úr ebben a „diktatúrában” is ilyen kötetlenül kritizál? Tartok tőle, ha ez igaz lenne, jogszociológus uram legföljebb a gyűjtőfogház tömlöcének vízvezetékcsövén kopogva adhatna interjút valamelyik szamizdat orgánumnak.) Meg azt is mondta a jól értesült Fleck Zoltán, hogy az unió örülni fog, ha megszabadul az Orbán-rendszertől. (No, addig ne vegyenek levegőt odaát…)

A magam részéről a kormánypártisággal aligha vádolható volt SZDSZ-es Hack Péter jogtudóssal értek egyet, aki nemrég azt javasolta a Fleck-féle ábrándozóknak: ha alkotmányozni akarnak, talán szerezzék meg a kétharmadot.