Mi, manipulált alattvalók

Hogy miért éppen a kilencvenkettedik évében járó Ferge Zsuzsát faggatta aktuális napi kérdésekről a Népszava, nem derült ki a minapi interjúból. Magát a szociológust is meglepte az érdeklődés: „Nem vagyok felkészülve, hogy értelmezzem a miniszterelnök gyakran ellentmondásos megnyilvánulásait – szabadkozott. – A helyzet is roppant bonyolult, de ebben az esetben a magyar tájékoztatás viszonylag korrektnek látszik.” (Amennyire visszaemlékszem, Gyurcsány Ferenc ámokfutásának éveiben nem sűrűn kérte fel az újság Zsuzsa asszonyt, hogy értékelje a katasztrófakormányzást.)

Ennek dacára megtudhattuk, hogy a helyzet „sose volt jó, de mindig van lejjebb”. A kabinet egyre kevésbé kedveli a civileket, akik szembefordulhatnak vele. 

„Valójában nem is az oktatásért, hanem a tudásért kell küzdeni, az Orbán-kormány ugyanis minél több tájékozatlan és könnyen manipulálható alattvalót óhajt.” (Ezek mi lennénk.) 

Persze a szociális helyzet sem maradhatott ki a beszélgetésből. Egyebek mellett kiderült, Magyarországon – a Kádár-korszak rövid ­időszakait kivéve – sosem volt korrekt segélyezési rendszer. Onnan nézve pedig különösen elszomorító, hogy a mai Fidesz-kormány számos feltételt nehezített és jelentősen megemelte a segélyezésből kiszorulók számát.

Kis színes. Ferge Zsuzsa is tagja volt annak a legendás értelmiségi brigádnak, amely 2000-ben könnyes nyilatkozatban állt ki a Zámolyból Franciaországba vándorló „meghurcolt” romák mellett. Akikről nemsokára kiderült: egy gyilkosság következményei elől pucoltak ki nyugatra. (Ahol aztán az ottani rendőröknek adtak tartós elfoglaltságot.) Akkor egy darabig nem hallottunk Zsuzsa asszonyról.

Borítókép: Ferge Zsuzsa szociológus (Fotó: MTI/Czimbal Gyula)