A Kollár Kinga-monológ legirritálóbb része kétségkívül a kórházakról szóló passzus. Amikor az uniós hősnő azzal kérkedik, hogy a helyreállítási alap forrásaiból ötven kórházat lehetett volna felújítani, de az – nem utolsósorban a tiszás képviselők igyekezete révén – nem valósulhatott meg. „Én ilyen értelemben nagyon pozitívan tekintek a 2026-os választásra” – szavalta idvezült tekintettel a hazáját kiárusító delnő. Akit utóbb egy vihogó asszonykórus próbált megoltalmazni a Hír TV riporterének kérdéseitől.
Biggyesszük ide azt a tavaly nyári jelenetsort, amikor Magyar Péter pártvezér, kezében hőmérővel diadalittasan jelenti az egyik budapesti kórházból (a fémvázas lépcsőházból), hogy ott mennyire meleg van. Nem kell kommentár. Az egészségügy mószerolása kedvelt baloldali időtöltés. (Kivéve, ha ők vannak kormányon.) Pár éve Ujhelyi István, az MSZP akkori EP-képviselője is ezen a terepen rugózott: „A kormány csak tolja a hazug propagandát, de a valóság az, hogy általános ellátási bajok vannak az egészségügyben”. Kár, hogy a poszthoz mellékelt kép nem idehaza, hanem egy lepukkant thaiföldi kórházban készült. A hazugságról szavaló szerző maga „tolta a hazug propagandát”. Régi gyakorlat arrafelé a kamukép, kamuriport. Gondoljunk Korózs Lajos „nagyszerű asszonyára”, az álmentős Athinára! Vagy az LMP-s Schmuck Erzsikére, aki az oroszországi Balashikha szakadt rendelőfolyosójának illusztrációjával ékesítette leleplezőnek szánt bejegyzését.
Most meg itt ez a teflonmosolyú Kollár Kinga, aki „pozitívan tekint a 2026-os választásokra”.
Árad a Tisza? Vagy csak feljött az iszap?
