Heino Falcke asztrofizikus, Michael Wondrak kvantumfizikus és Walter van Suijlekom matematikus, a hollandiai Nijmegen Radboud Egyetem professzorainak közös kutatását ismertetve a hírportál közölte: a szerzők kimutatták, hogy nemcsak a fekete lyukak, hanem más objektumok, például a neutroncsillagok is képesek „elpárologni” a Hawking-sugárzáshoz hasonló folyamaton keresztül.
Hamarabb pusztul el az univerzum, mint azt korábban gondolták
A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölte a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A tudósok azt vizsgálták, mikor halnak ki végleg a leghosszabb életűnek ítélt égitestek, a fehér törpék. Számításaikat a Stephen Hawking brit fizikusról elnevezett Hawking-sugárzásra alapozták. A Hawking-sugárzás egyik következménye, hogy a fekete lyuk nagyon lassan részecskékre és sugárzásra bomlik. Ez tette lehetővé a leghosszabb ideig fennmaradó égitest, a fehér törpe megszűnésének elméleti kiszámítását – írták. A tudósok kimutatták továbbá, hogy a Hawking-sugárzás folyamata elméletileg más, gravitációs mezővel rendelkező objektumokra is vonatkozik. A számításaik szerint egy tárgy párolgási ideje csak a sűrűségétől függ.
Az univerzum vége sokkal hamarabb jön el, mint várták, de szerencsére még mindig nagyon távol van
– idézte Heino Falckét, a tanulmány vezető szerzőjét a hírportál.
További Tudomány híreink
Az emberiségnek nem kell túlságosan aggódnia az univerzum vége miatt – idézte Walter van Suijlekom társszerzőt a hírportál. A matematikus hozzátette: a Nap körülbelül egymilliárd év múlva túl forróvá válik az élethez, és felforralja a Földön az óceánokat. A Nap továbbá körülbelül nyolcmilliárd év múlva kezd oly értékben tágulni, hogy „felfalja az addigra már kopár és élettelen bolygónkat” – írta a kutatók tanulmányát ismertetve a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
További Tudomány híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Hunok: kik voltak a rettegett lovas nomádok, akik megszállták Európát?
Attila népe máig a történelem egyik legnagyobb rejtélye.

Őskori leszámolás: az ember és a gigantikus lajhár összecsapása
Közvetlen közelről érhette őskori támadás a hatalmas állatot.

Titokzatos középkori arc bukkant fel egy tóban
Egyedülálló régészeti lelet került elő Lengyelországban: a Lednica-tó vizéből egy 10. századi tölgyfa gerendát emeltek ki, amelynek egyik végébe emberi arcot véstek. Ez az első ilyen típusú kora középkori faragvány az országban, és különleges betekintést nyújt a Piast-dinasztia idejének szimbolikus világába.

Axiom–4: Kapu Tibor visszatérése lesz a küldetés legbonyolultabb manővere
A tervek szerin július 14-én indul vissza a Földre a Crew Dragon személyzete.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Hunok: kik voltak a rettegett lovas nomádok, akik megszállták Európát?
Attila népe máig a történelem egyik legnagyobb rejtélye.

Őskori leszámolás: az ember és a gigantikus lajhár összecsapása
Közvetlen közelről érhette őskori támadás a hatalmas állatot.

Titokzatos középkori arc bukkant fel egy tóban
Egyedülálló régészeti lelet került elő Lengyelországban: a Lednica-tó vizéből egy 10. századi tölgyfa gerendát emeltek ki, amelynek egyik végébe emberi arcot véstek. Ez az első ilyen típusú kora középkori faragvány az országban, és különleges betekintést nyújt a Piast-dinasztia idejének szimbolikus világába.

Axiom–4: Kapu Tibor visszatérése lesz a küldetés legbonyolultabb manővere
A tervek szerin július 14-én indul vissza a Földre a Crew Dragon személyzete.