Macsói Béla Árpád-házi herceg brutális gyilkosság áldozata lett

1272-ben Kőszegi Henrik tőrbe csalta Macsói Bélát. Az Árpád-házi herceget a Margitszigeten temették el, 1915-ben találták meg a holttestét.

Macsói Béla végzetes találkozása Henrikkel és embereivel

Macsói Béla IV. Béla unokája volt, aki igen fiatalon, 24 évesen hunyt el. Azért is volt különösen jelentős s herceg földi maradványainak felfedezése, mert III. Bélán kívül ez a másik olyan csontváz, amely bizonyítottan az Árpád-házi családhoz származó emberé.

Macsói Béla végzetes találkozása Henrikkel és embereivel

Macsói Béla ígéretes pálya előtt állt

Macsói Béla az Árpád-házi és a Rurik dinasztiából származott és 1272 novemberében halt meg erőszakos halállal. Édesanyja IV. Béla lánya, Anna volt, édesapja Rasztiszláv halicsi herceg. Édesapja 1263-as halála után ő lett a macsói bán. 

A macsói bánság III. Béla Árpád-házi király dél felé irányuló, 1180 után folytatott tudatos terjeszkedő politikájának eredményeként jött létre, elsősorban határvédelmi funkcióval rendelkező közigazgatási egységként. 

Macsói Béla maradványait már 1915-ben a Domonkos-kolostor sekrestyéjében megtalálták. Testvére, Margit és unokahúga, Erzsébet temettethették el. Földi maradványainak komoly tudományos vizsgálatát csak 2018-ban kezdték el a kutatók. Bár korábban azt hitték, a csontok elvesztek, utóbb kiderült, hogy ezeket a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában őrizték.

Igazságügyi, genetikai és izotópos módszereket is bevetettek, így egy 700 éves rejtélyt oldottak meg.

V. István király (forrás: Wikpedia)

A Hajdú Tamás vezette kutatócsoport megállapította, hogy genetikailag 50 százalékban skandináv típusú volt a herceg, ez a Rurik ágra jellemző. Búzát, kenyeret, vadat, halat fogyasztott, ezt a radióizotópos vizsgálat igazolta.

Macsói Bélát csapdába csalták

Kőszegi Henrik tárgyalásra hívta a herceget, és a találkozón csapdába csalta: összesen 26 sérülést azonosítottak a csontvázán, melyek három irányból érték az áldozat testét, ez pedig három támadóra utal. Kétféle fegyvert használhattak a meggyilkolásánál, szablyát és hosszú kardot. A gyilkosságot feltehetően nem hidegvérrel, előre megfontoltan, hanem hirtelen felindulásból követték el. Kőszegi Henrik árulással és azzal vádolta meg macsói Bélát, hogy titokban együttműködik a cseh királlyal.

Ez egy nehéz és zűrzavaros időszak kellős közepe volt: 1272 augusztusában V. István király meghalt, fiát, IV. Lászlót fogságban tartotta Gutkeled Joachim oligarcha, így kezdődött az ifjú uralkodó pályafutása. A hatalomért ádáz harc folyt a nemzetségek között. Ezért nem csoda, hogy  e körülmények között Macsói Béla erőszakos halált halt.

A nemzetközi tudományos kutatócsoportban az ELTE Régészettudományi Kutatóközpontjának Archeogenomika Intézete kiemelkedő szerepet játszott, akik közül  Szécsényi-Nagy Anna és Borbély Noémi munkássága külön is kiemelendő.

Macsói Béla családfája (forrás: MTT Múzeum.blog)

A gyilkos

De ki lehetett a gyilkos? A legnagyobb valószínűség szerint Kőszegi Henrik, egy feltörekvő nagybirtokos család sarja, aki független tartományúri hatalomra tört.  A gyilkosság idején három fiútestvérével együtt épp kegyvesztett volt, hatalma majd csak  IV. Kun László idejében ívelt fel, amikor kibékül az uralkodóval. Életkorban nagyjából egyidős lehetett Macsói Bélával.

Idősebb korában ő volt az egyik olyan tartományúr, akivel Károly Róbertnek meg kell küzdenie, hogy megszilárdíthassa a hatalmát. 

Végül Károly Róbert nem Kőszegi Henriket, hanem a fiát tudta legyőzni a zalafői ütközetben, 1319-ben. Nagyravágyó, kegyetlen úrnak ismerték Henriket, aki azért, hogy elérje céljait, nem válogatott az eszközökben.

Macsói Béla koponyája (forrás: MTT Múzeum blog)

Béla halála után a birtokai visszaszálltak a koronára. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a feltörekvő nemzetségek tagjai részesülhettek ezekből a földekből. Ez is szerepelhetett a gyilkosság indítékai között, akárcsak az, hogy Macsói Béla személyében egy erős riválist iktattak ki a bárók. A bárók hatalma IV. (Kun) László trónra lépése után nőtt meg véglegesen.

A jelenlegi felfedezés:

1.kimagasló tudományos eredmény,

2. egy Árpád-házi családtagot azonosítottak be,

3. és megoldottak egy 700 évszázados rejtélyt.
 

Keretes

Kádár Tamás történész a macsói hercegségről 

Fons, 2009.

A mintegy 16-17 ezer négyzetkilométernyi területű hercegség a mai Szerbia középső részén feküdt, határát nyugatra a Drina, Magyarország felé a Száva és a Duna képezte, déli irányú kiterjedése pontosan nem ismert. Lakosságát túlnyomórészt délszlávok, szinte kizárólagosan szerbek, valamint a keleti határvidéken igen kis hányadban bolgárok és a velük elegyesen élő, nomadizáló kunok adták.