3I/Atlas: újabb furcsaságokat produkál a rejtélyes csillagközi objektum

Ritka alkalom, hogy a világűr mélyéről, a csillagközi térből érkezzen egy intersztelláris látogató a Naprendszer belső vidékére. Az idén július elsején felfedezett 3I/Atlas a harmadik ilyen csillagközi objektum a 2017-ben észlelt Oumuamua és a 2019-ben azonosított 2I/Borisov üstökös után, de mindeddig ez a legfurcsább tulajdonságokat mutató olyan intersztelláris vándor, ami a kozmosz távoli vidékeiről érkezett a Naprendszerbe. A csillagászok a C/2025 N1 katalógusszámot kapott objektumot üstökösként azonosították, ám elismerik, hogy a 3I/Atlas több szempontból is rendkívül furcsán viselkedik és olyan jelenségeket mutat, amelyek kevéssé jellemzőek a „hagyományos” üstökösökre.

Forrás: Ilf Science2025. 10. 14. 19:47
Amióta felfedezték, furcsábbnál furcsább jelenségeket produkál
Amióta felfedezték, furcsábbnál furcsább jelenségeket produkál Fotó: Futura Sciences
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 3I/Atlas a július elején történt felfedezése óta tartja lázban a csillagászokat és rejtélyesnek tűnő jelenségei miatt a közvéleményt is. Szokatlan kifényesedése, színváltozása, extrém mennyiségűnek számító szén-dioxid-, illetve fémesanyag-kibocsátása, rendkívül lapos pályaszöge és elképesztően nagy sebessége mellett most egy újabb döbbenetes tulajdonságát fedték fel a csillagászok.

A 3I/ATLAS az eddig észlelt legfurcsább olyan objektum, ami a csillagközi térből érkezett
                                                    A 3I/Atlas az eddig észlelt legfurcsább olyan objektum, ami a csillagközi térből érkezett                                                           Fotó: International Gemini Observatory/NOIRLab/NSF/AURA

A 3I/Atlas ismét olyat mutatott, amire nem számítottunk

A 3I/Atlas furcsaságai közül legutóbb az objektum szokatlan vas- és nikkelarányáról értesülhettünk. A 3I/Atlas sokkal több nikkelt bocsát ki, mint a Naprendszer üstökösei, sőt, ennek aránya jelentősen meghaladja a legutóbbi csillagközi vándor, a 2I/Borisov üstökösnél mért kibocsátást is. Egy még lektorálásra váró tanulmány arról is beszámol, hogy a harmadik csillagközi betolakodó hidrogén-cianidot szabadít fel, vagyis olyan prebiotikus molekulákat, amelyek az intersztelláris gázfelhőkben találhatók meg. 

                                                                               A NASA International Gemini Observatory műholdas megfigyelő platformjának felvétele a 3I/Atlas-ról                                                                                            Fotó:  International Gemini Observatory/NOIRLab/NSF/AURA/Shadow the Scientis / Ilf Science

Eközben a NASA Neil Gehrels Swift Obszervatóriuma a 3I/Atlas ultraibolya tartományban való tanulmányozására összpontosít, ami a Földről nem lenne elvégezhető, mivel az ózonréteg az ultraibolya sugarak nagy részét kiszűri.

A NASA Neil Gehrels Swift Obszervatóriuma egy olyan műholdas megfigyelő platform, amely a gamma-kitöréseket, az univerzum legerősebb robbanásait, valamint más kozmikus objektumokat és eseményeket vizsgálja. A Swift három többhullámú teleszkópnak ad otthont, amelyek a látható, az ultraibolya, a röntgen- és gammasugár-fényben gyűjtenek adatokat. 

A  Neil Gehrels Swift Observatory asztronómiai műhold   Fotó: NASA

A 3I/Atlas ilyen módon történt megfigyelésével a kutatók most arról számoltak be, hogy először észleltek az objektum által kibocsátott hidroxil (OH) gázt, ami a víz kémiai ujjlenyomata.

Idegen bolygórendszer üzenetét hordozza a csillagközi objektum

A kutatócsoport becslése szerint a 3I/Atlas másodpercenként körülbelül 40 kilogramm tömegű vizet bocsát ki. Ez azt jelenti, hogy 18 óránként egy olimpiai medencényi vizet veszít az objektum. A mérési eredmények azt sugallják továbbá, hogy a furcsa csillagközi objektum felszínének körülbelül 8 százaléka aktív. Mindkét mért érték sokkal magasabb annál, mint amit a Naprendszerbeli üstökösöknél figyelhetünk meg abból a Naptól számított távolságból, ahol jelenleg a 3I/Atlas tartózkodik.

A 3I/Atlas képe a látható ( az inzert bal szélén) és ultraviola fényben 2025. július–augusztusban   Fotó: Dennis Bodewits, Auburn University / Ilf Science

 „Amikor vizet, vagy akár annak halvány ultraibolya visszhangját, az OH-t észleljük egy csillagközi térből érkezett üstökösön, tulajdonképpen egy másik bolygórendszerből származó üzenetet olvasunk le” – mondja Dennis Bodewits, az Auburn Egyetem fizikaprofesszora, akit az Ilf Science tudományos hírportál idéz. 

Ez azt mutatja, hogy az élet kémiai alapkövei nem csak a mi Naprendszerünkben léteznek. 

A 3I/Atlas-nál tapasztalt szokatlanul bőséges vízkibocsátás megerősíti azt az érvet, hogy az objektum egy rendkívül idős üstökös, ami több milliárd évvel öregebb, mint a Naprendszer. 

A legutóbbi megfigyelések a 3I/Atlas korát tízmilliárd évre becsülik. Figyelemmel arra, hogy az ősrobbanás óta 13,8 milliárd év telt el, a 3I/Atlas még az univerzum korai időszakában keletkezett és valamivel több mint kétszer olyan idős, mint a 4,5 milliárd éve létrejött Naprendszer.

Az intenzív vízkibocsátás azt is megerősíti a kutatók szerint, hogy a 3I/Atlas a Tejútrendszer belső vidékéről, az úgynevezett vastag korongból származik.

 A spirálgalaxisok spirálkarjai egy vékony korongnak nevezett síkban helyezkednek el, olyanban, ahol a mi galaxisunkban a Naprendszer is található. A 2I/Borisov üstökös és az első csillagközi objektum, az 1I/’Oumuamua szintén a Tejútrendszer vékony korongjából származott.

Jelenleg elbújt a Nap mögött

A Tejútrendszer síkja felett és alatt húzódik egy vastag korongnak nevezett régió is, ahol általában idősebb csillagok találhatók. Még egy júliusban megjelent exkluzív interjúban Matthew Hopkins és Chris Lintott professzor nyilatkozatot adott az Ilf Science tudományos hírportálnak, amelyben kifejtették, hogy szerintük a 3I/Atlas a Tejútrendszer vastag korongjából származhat. 

A Tejút, vagyis galaxisunk belső vidéke és a hozzánk legközelebbi spirálgalaxis, az Androméda montázsfotója   Fotó: NASA/JPL-Caltech

„Modellünk szerint az idősebb csillagok hajlamosak vízben gazdag csillagközi objektumokat létrehozni. Tehát ha igazunk van, akkor ahogy ez az objektum egyre közelebb kerül a Naphoz, sok üstökösaktivitást kell mutatnia” – mondta Lintott professzor akkoriban az IFL Science-nek. A megfigyelési adatok továbbra is összhangban állnak ezzel a nézettel, a kutatók álláspontja szerint. A 3I/Atlas üstökös jelenleg nem figyelhető meg a Földről, mivel a Nap túlsó oldalán tartózkodik. A Mars körül keringő szondáknak azonban sikerült fotókat készíteniük a különös intersztelláris objektumról, és hamarosan a Jupiterhez tartó JUICE misszió is megfigyeli majd. 

A 3I/Atlas útja a Naprendszer belső vidékén   Fotó: ASA/ESA/JPL-Caltech

Így egyre több mindent tudhatunk meg erről a különleges csillagközi betolakodóról.„Eddig minden csillagközi üstökös meglepetésnek számított” – mondja Zexi Xing posztdoktori kutató, az új tanulmány vezető szerzője. „Az Oumuamua száraz volt, a Borisov gazdag volt szén-monoxidban, és most az Atlas olyan távolságból ad le vizet, ahol nem is számítottunk rá. Mindegyik átírja azt, amit eddig tudni véltünk arról, hogyan keletkeznek a bolygók és az üstökösök a csillagok körül”

A The Astrophysical Journal Letters szakfolyóiratban megjelent tanulmány teljes terjedelmében és angol nyelven itt olvasható el.

A 3I/Atlas csillagközi objektum:

  • a Naptól akkora távolságra ahonnan ez még nem lenne indokolt,
  • szokatlanul nagy tömegű és cianoidot is tartalmazó vizet bocsát ki,
  • ami arra utal, hogy a tízmilliárd éves korúra becsült kozmikus objektum,
  • a Tejútrendszer belső vidékéről, a galaxis úgynevezett vastag karjából származik.


 


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.