Tolvajnak állt Nagy Károly?

A középkori Nyugat-Európa egyik leghatalmasabb uralkodója, Nagy Károly egy isteni parancsnak engedelmeskedve rablóvezérnek állt fiatalkorában, hogy egy közönséges tolvaj oldalán leplezzen le egy ellene irányuló gyilkos összeesküvést – ezt a meglepő és kevéssé ismert narratívát őrizte meg a Basin meséje című, eredeti francia formájában elveszett, de skandináv fordításokban napjainkig fennmaradt középkori történet. Beth Rogers, az Izlandi Egyetem kutatója a Karlmagnús-saga és a belőle eredeztethető feröeri balladák alapján rekonstruálta a legenda irodalom- és mentalitástörténeti hátterét.

Nagy Károlyt császárrá koronázza a pápa Fotó: Live Science

A történet szerint a fiatal Károly, apja, Kis Pippin frank király halála után isteni kinyilatkoztatást kap, egy angyal meglátogatja, és arra utasítja, hogy keljen fel, és menjen lopni egy Basin nevű hírhedt tolvajjal. Bár az ifjú uralkodó kezdetben vonakodik a bűnös cselekedettől, végül inkognitóban, Magnús álnéven csatlakozik a bűnözőhöz.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után Nagy Károly egyesítette először Nyugat-Európát. Forrás: Live Science

Egy éjszakai rablóakció során – amikor Basin Renfrei gróf lovát (a későbbi skandináv változatokban az apja húgának adott aranynyerget) próbálja ellopni – Károly kihallgatja a gróf és tizenegy társa beszélgetését, akik a közelgő koronázási ünnepségen akarják őt meggyilkolni. A történet végén Károly – miután uralkodói önuralommal visszafogja magát, és nem támad azonnal az összeesküvőkre – letartóztatja az árulókat, birtokaikat és feleségeiket pedig hűséges tolvajtársának, Basinnak adományozza.

 

A frank eposzok északi expanziója

Nagy Károly a Nyugatrómai Birodalom bukása után először egyesítette Nyugat-Európa jelentős részét. Történelmi alakja a halálát követő évszázadokban mitikussá vált: udvara és lovagjai (a paladinok) a francia chansons de geste (vitézi énekek) központi figuráivá váltak, hasonlóan a brit Artúr király legendaköréhez.

Nagy Károly és Irene császárné ábrázolása egy XV. századi fametszeten. Forrás: Wikimedia Commons

Liliane Irlenbusch-Reynard történész kutatásai szerint ezek a francia eposzok tudatos kulturális expanzió révén jutottak el Észak-Európába. IV. (Öreg) Haakon norvég király uralkodása alatt indult meg a a francia mondakör szisztematikus óizlandi nyelvre fordítása. A Karlmagnús-saga létrehozása nem csupán irodalmi célokat szolgált: a norvég uralkodó a nyugat-európai udvarok mintájára akarta formálni saját elitjének lovagi viselkedését és keresztény erkölcsiségét.

Psalterium Aureum, St. Gallen, Stiftsbibliothek. Forrás: Wikimedia Commons

Az elveszett Basin meséje pontosan ezt a didaktikai funkciót töltötte be: a történet alapvető morális üzenete a feudális és isteni hierarchiának való feltétlen engedelmesség. Károly csak azáltal válhatott jó és legitim uralkodóvá, hogy feladva saját büszkeségét, engedelmeskedett Isten (látszólag irracionális, bűnre sarkalló) parancsának.

 

Az eposz utóéletének különleges története

Az eposz utóélete legalább ennyire izgalmas. A történet a XV–XVI. századi dán, holland és német ponyva- és könyvnyomtatás közvetítésével eljutott a Feröer-szigetekre is, ahol a XIX. századig szájhagyomány útján terjedő ballada formájában élt tovább. 

A Frank Birodalom 814-ben. Forrás: Wikimedia Commons

Az 1822-ben lejegyzett feröeri változatokban Basin neve már Aligastra módosult, a vallási motiváció eltűnt, és a fókusz az áruló gróf által a feleségén (Károly húgán) elkövetett fizikai erőszakra, valamint az uralkodó bosszúvágyának drámai, férfias önuralmára helyeződött át, amely a germán sagák nyers világképét tükrözi vissza.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.